Zöldebb házak, kisebb számlák Európa új építési fordulata
Európa városait járva nehéz lenne megmondani, hogy az épületek jelentik az egyik legnagyobb energiafogyasztót a kontinensen. Pedig az otthonok, irodák és közintézmények együttesen az uniós energiafelhasználás közel feléért felelősek, miközben a szén-dioxid-kibocsátás jelentős része is innen származik. A klímaválság és az energiapiaci sokkok hatására azonban egyre világosabb: az építészet nem maradhat a régi keretek között.
Az elmúlt években az „olcsón felhúzott, majd drágán fűtött” modell tarthatatlanná vált. Az új európai megközelítés már nem csupán arról szól, hogy vastagabb legyen a szigetelés vagy modernebb a kazán. Az egész gondolkodásmód alakul át: hogyan tervezzük meg az épületeket, milyen anyagokat használunk, és miként illeszkednek a helyi környezethez és energiarendszerhez.
Az alacsony energiaigényű házak koncepciója ma már jóval túlmutat a „passzívház” kifejezésen. A cél az, hogy az épületek keveset fogyasszanak, részben önellátók legyenek, és rugalmasan alkalmazkodjanak az időjáráshoz és az energiahálózathoz. Napelemek, hőszivattyúk, okos árnyékolás és természetes szellőzés együtt alkotják azt a rendszert, amely csökkenti a külső energiaigényt.
Egy várostervezési szakértő szerint:
a jövő épülete nem csak lakó- vagy munkahely, hanem aktív résztvevője az energiarendszernek.
Ez azt jelenti, hogy egy ház nemcsak fogyaszt, hanem bizonyos időszakokban vissza is táplál az elektromos hálózatba, kiegyensúlyozva a csúcsidőszakokat.
A kihívás azonban nem az új épületeknél a legnagyobb. Európa lakásállományának jelentős része évtizedekkel ezelőtt épült, amikor az energia ára és a klímaszempontok teljesen másodlagosak voltak. Ezek felújítása lassú és költséges folyamat, de a szakértők szerint megkerülhetetlen.
A korszerűsítés nem feltétlenül jelent teljes átépítést. Sok esetben már az ablakcsere, a hőszigetelés vagy a fűtési rendszer modernizálása is drasztikusan csökkenti a rezsiköltségeket.
A legzöldebb energia az, amit nem használunk fel
– fogalmazott találóan egy energetikai elemző, rámutatva, hogy a megtakarítás gyakran olcsóbb, mint az új kapacitások kiépítése.
A fenntartható építészetet sokáig luxusnak tartották, ma viszont egyre inkább gazdasági racionalitásként jelenik meg. Az energiahatékony épületek értéke stabilabb, üzemeltetésük olcsóbb, és kevésbé kitettek az árrobbanásoknak. Emellett munkahelyeket teremtenek az építőiparban, az anyaggyártásban és a mérnöki szektorban.
Uniós szinten is felismerés született: az épületfelújítások ösztönzése egyszerre klímapolitika, szociálpolitika és gazdaságélénkítés. A cél nem csupán a kibocsátás csökkentése, hanem az is, hogy kevesebb háztartás kerüljön energiaszegénységbe.
Bár az irány világos, az átállás nem egyik napról a másikra történik. Az eltérő nemzeti szabályozások, a finanszírozási nehézségek és a szakemberhiány mind lassítják a folyamatot. Mégis, a trend egyértelmű: az építészet Európában kilép a puszta esztétika és funkcionalitás kereteiből, és kulcsszereplővé válik az energiabiztonságban.
Forrás: Euronews – eredeti cikk linkje: Building Green: Rethinking construction for a low-energy Europe
Link másolása
