Vadcamerán a kiszabadítás: ismeretlenek éjjel kiengedtek tíz befogott vaddisznót a XII. kerületben

Egy, a XII. kerületben kihelyezett vadkamera felvétele alapján két ismeretlen éjszaka kinyitott egy erdei csapdaketrecet, és kiengedett tíz, korábban befogott vaddisznót – közölte a Hegyvidéki Önkormányzat. A kerület szerint a cselekmény szabálysértő, veszélyezteti a környéken élők biztonságát, és hátráltatja a vaddisznó-probléma kezelésén dolgozó szakemberek munkáját, ezért feljelentést tesznek. A csapdákat a kerületben nagy számban megjelenő vaddisznók befogására helyezték ki. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a program részeként több ponton modern, távvezérléssel és biztonsági kamerákkal felszerelt ketreceket használnak. A közlésük alapján eddig összesen 106 vaddisznót fogtak be. A kerület a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködésben dolgozik, és március első felében értékelik az eddigi csapdázások eredményeit; ezután döntenek arról, szükséges-e a módszert más gyérítési technikákkal kiegészíteni. 

A történet azért vált különösen érzékennyé, mert a vaddisznók városi jelenléte egyszerre közbiztonsági, természetvédelmi és társadalmi konfliktus. A hegyvidéki utcákon és zöldterületeken rendszeresen felbukkanó állatok a kerület szerint kockázatot jelentenek a lakókra, és a közterületek állapotát is rontják. A városi környezetben a vaddisznók könnyen találnak táplálékot, a kertekben és parkokban kárt tehetnek, és a találkozások – különösen kutyasétáltatás vagy éjszakai közlekedés közben – ijedtséget, szélsőséges esetben balesetveszélyt okozhatnak. A másik oldalon sokakban erős ellenérzést vált ki bármilyen beavatkozás, amely az állatok befogásával, elszállításával vagy elpusztításával járhat. Míg az egyik álláspont szerint a túlszaporodás és a rendszeres lakott területi megjelenés miatt elkerülhetetlen a határozott állománykezelés, addig a másik oldal inkább a beavatkozások minimalizálását, az elriasztást, illetve a humánus megoldások keresését sürgeti. A mostani eset ebbe a vitába illeszkedik: a kerület közlése nem nevezi meg az elkövetők motivációját, ugyanakkor több beszámoló is felidézi, hogy korábban előfordult csapdák rongálása, illetve olyan akció is, amikor kutyákkal próbálták elriasztani az állatokat. 

A hegyvidéki önkormányzat hangsúlyozza, hogy a befogási program nem öncélú, hanem egy hosszabb távú kezelés része. A közlés szerint 2019 óta nem történt befogás, így több évnyi „elmaradást” kell pótolni, miközben a városi vaddisznó-állomány alkalmazkodott a környezethez. A csapdázás technikai fejlesztése – távvezérlés, kamerák – arra utal, hogy a kerület a lehető legkontrolláltabb módon próbálja végrehajtani a műveleteket, és dokumentálni is kívánja az eseményeket. Ennek a dokumentálásnak lett most közvetlen következménye a vadkamerás felvétel, amely alapján a feljelentés is megszülethet. A viták egyik gócpontja, hogy mi történik a befogott állatokkal. A források felidézik: a befogás és az altatólövedékekkel történő kilövés is megosztja a közvéleményt. A kerület kommunikációjában a közbiztonsági szempontok dominálnak, miközben az állatvédői nézőpont gyakran azt emeli ki, hogy a városba szokott állatok kezelése nem redukálható pusztán „eltávolításra”. A helyzetet bonyolítja, hogy a máshová telepítés sem egyszerű: egy új területen ugyanúgy konfliktusokat okozhatnak, ráadásul a befogás, szállítás és elhelyezés állategészségügyi és jogi kérdéseket is felvet.

A mostani kiszabadítás ugyanakkor egy másik problémára is rávilágít: a párhuzamos, egymással versengő „megoldások” könnyen kioltják egymást. Ha a szakemberek által felállított csapdákat valaki rendszeresen kinyitja vagy megrongálja, az nemcsak a program hatékonyságát csökkenti, hanem kiszámíthatatlan helyzeteket is teremthet. A kerület érvelése szerint a hirtelen szabadon engedett állatok mozgása nehezebben követhető, és a lakott területek felé sodródva újabb találkozásokhoz vezethet. Ezzel szemben azok, akik a beavatkozásokat ellenzik, jellemzően attól tartanak, hogy a befogás végállomása az állatok elpusztítása, ezért morális kötelességnek érzik a közbelépést. A két logika ritkán találkozik, és a konfliktus könnyen átcsúszik a jogi és rendészeti térbe. 

A hegyvidéki eset nem elszigetelt jelenség: Európa-szerte egyre több nagyváros küzd azzal, hogy a vadon élő állatok – vaddisznók, rókák, sakálok – a zöldfolyosókat és az emberi táplálékforrásokat kihasználva megjelennek a lakott területeken. A klíma, a tájhasználat változása, a városok terjeszkedése és a hulladékkezelés mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a találkozások gyakoribbá váljanak. Ilyen helyzetekben a sikeres kezelés általában nem egyetlen eszközön múlik, hanem a lakossági együttműködésen, a megelőzésen (például etetés visszaszorítása, hulladékhoz való hozzáférés csökkentése), és azon, hogy a hatóságok átláthatóan kommunikálják a célokat és a következményeket. A XII. kerületben a következő hetek kulcskérdése az lehet, hogy a március elejére ígért értékelés után milyen irányt vesz a program: marad-e a csapdázás a fő eszköz, vagy megjelennek más módszerek is. Közben a feljelentés nyomán az is kiderülhet, sikerül-e azonosítani a vadkamera felvételén látható személyeket. A történet tanulsága mindenesetre túlmutat egyetlen éjszakai akción: a városi vadvilág kezelése ott működik, ahol a közbiztonsági, szakmai és etikai szempontok nem egymást kizáró jelszavakként, hanem egyeztethető keretként jelennek meg. Enélkül a vaddisznók maradnak – és velük együtt a visszatérő konfliktus is.

Forrás: 24.hu - eredeti cikk linkje: Egy vadkamera rögzítette, ahogy ismeretlenek szabadon engednek tíz vaddisznót egy ketrecből a XII. kerületben