Tisza-adatszivárgás: 20 ezer ember adata került nyilvánosságra – mit tudunk eddig?

A Tisza Párt körül az elmúlt napokban újabb adatszivárgási botrány robbant ki. A hírek szerint mintegy 20 ezer felhasználó személyes adatai kerültek illetéktelen kezekbe, a források pedig egy külföldi – ukrán hátterű – fejlesztőcéget emlegetnek. A párt digitális rendszerét ért támadás politikai vihart kavart: a kormánypárti oldal adatvédelmi felelőtlenséget, a Tisza Párt pedig külső szabotázst emleget.

Egy szivárgás, ami túlnőtt az adatvédelmi kérdésen

A Mandiner és a Magyar Nemzet beszámolói szerint a botrány középpontjában a párt mobilalkalmazása áll, amelyet a hírek szerint egy ukrán fejlesztőcég, a PettersonApps készített. A sajtóban megjelent információk alapján az appon keresztül 20 ezer regisztrált felhasználó adatai – köztük nevek, e-mail-címek és belső aktivitási adatok – kerülhettek ki. A kormányoldal az esetet nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette, és a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szerint „a párt nem tudja garantálni a szimpatizánsai védelmét”. A párt ugyanakkor tagadja, hogy a rendszer belső hibájából történt volna a szivárgás, és azt állítja: külső hackertámadás okozta az incidenst.

Nem az első adatkezelési botrány

A Telex emlékeztet: ez már a második alkalom, hogy adatvédelmi incidensről hallani a Tisza Párt körül. Korábban aktivisták és önkéntesek adatai kerültek nyilvánosságra egy kiszivárgott listán, amelyben név, elérhetőség és politikai tevékenység is szerepelt. Akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított, de a párt szerint „technikai hibáról” volt szó. A mostani szivárgás azonban nagyobb horderejű, mivel nem belső adatbázis, hanem a kampányalkalmazás felhasználói kerültek érintett helyzetbe – köztük támogatók, aktivisták és feliratkozók is. A történtek után a NAIH ismét adatvédelmi eljárást indított, de az ügy részletei egyelőre nem nyilvánosak.

Politikai támadás vagy valós biztonsági kockázat?

A kormányzati kommunikációban gyorsan megjelent a geopolitikai vonal: több politikus szerint „ukrán hackerek” vagy „külföldi fejlesztők” állhatnak a háttérben. A Tisza Párt ezt visszautasította, és közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a fejlesztést végző cég legális alvállalkozó volt, a szerződésük megfelelt az uniós adatvédelmi előírásoknak (GDPR). Ugyanakkor informatikai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az adatszivárgás tényét nem a származás, hanem a technikai környezet határozza meg: a biztonsági audit és az adattárolás felelőssége a megbízót is terheli. A vita így részben politikai, részben szakmai síkra terelődött, és a közvélemény egyelőre nem látja tisztán, mi történt pontosan.

Botok, hamis profilok és bizalmi válság

Az ügyet tovább bonyolítják a közösségi média körül felmerült állítások: több elemzés szerint a Tisza Párt online aktivitásának akár 80 százaléka automatizált, úgynevezett botforgalom lehetett. A párt Facebook-oldalán a követők száma gyorsan nőtt, de a kommentek és megosztások aránya alacsony maradt. Bár konkrét bizonyíték nincs, az adatszivárgás után sokan összefüggést látnak a két jelenség között. A HVG elemzése szerint a történtek legnagyobb kára nem technikai, hanem bizalmi: a Tisza Párt támogatói joggal érezhetik úgy, hogy az adataik és a részvételük nem volt biztonságban. Ez pedig hosszú távon a politikai hitelesség egyik legnagyobb próbája lehet.