Sulyok Tamás mától bármikor kitűzheti a 2026-os választás időpontját

Miért téma most a 2026-os országgyűlési választás időpontja 

A 2026-os országgyűlési választás időpontja azért került előre a politikai és médiatérben, mert a jogszabályi menetrend alapján elérkezett az a pillanat, amikor a köztársasági elnök már jogszerűen kitűzheti a szavazás napját. A források egybehangzóan azt állítják, hogy Sulyok Tamás államfő mától bármikor megteheti ezt, vagyis a választás hivatalos dátuma akár rövid időn belül ismertté válhat.

A kérdés nem pusztán technikai. A kitűzés időpontja a kampány ritmusát, a pártok felkészülését és a választói figyelem fókuszát is befolyásolja. A politikai szereplők számára nem mindegy, hogy a választás napja mikorra esik, és az sem, hogy a köztársasági elnök mikor jelenti be a döntést.  

Mit mondanak a jogszabályok a kitűzésről

 A források szerint a választás kitűzésének kulcsa az úgynevezett 70–90 napos szabály. Ennek lényege, hogy a szavazás napjának a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé kell esnie. Ez a keret egyszerre ad mozgásteret és szab határt: az államfő nem jelölhet ki tetszőleges időpontot, de a megadott ablakon belül több lehetséges dátum közül választhat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy van egy olyan időpont, amikortól „megnyílik” a lehetőség a legkorábbi, jogszerű választási nap kitűzésére. A források állítása szerint ez a pont most érkezett el, ezért szerepel több cikkben is, hogy Sulyok Tamás mától bármikor kitűzheti a választást.  

A legkorábbi lehetséges dátum: miért épp április 12.

A forrásokban szereplő számítások alapján a legkorábbi lehetséges választási időpont április 12. Ez a dátum azért vált hivatkozási alappá, mert a 70–90 napos szabályból visszaszámolva mostantól már kiírható úgy a választás, hogy a szavazás napja április 12-re essen.

 A cikkek azt is felidézik, hogy az Alaptörvény alapján a választást áprilisban vagy májusban kell megtartani, és a szavazás vasárnapra esik. A források szerint további megkötés, hogy a választás nem lehet munkaszüneti napon, illetve nem eshet húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Ezek a korlátok szűkítik a szóba jöhető vasárnapok körét, így a legkorábbi reális dátum körül gyorsan kialakulhat várakozás.

 A közbeszédben azért is erősödhetett fel az április 12-i forgatókönyv, mert a források szerint a köztársasági elnökök jellemzően az első lehetséges időpontra tűzik ki a választást. Ez azonban inkább korábbi gyakorlatra épülő feltételezés, nem pedig jogszabályi kényszer.

Jelzések a politikai térből: mi utalhat április 12-re

 A dátum körüli találgatásokat erősíti egy konkrét, a forrásokban említett jelzés is: az egyik cikk szerint egy fideszes jelölt szórólapján április 12. szerepelt lehetséges választási napként. Ez önmagában nem bizonyíték arra, hogy valóban ez lesz a végleges időpont, de azt mutathatja, hogy a politikai szereplők egy része ezzel a dátummal számol a szervezés és a kampánytervezés során.  

Fontos ugyanakkor óvatosan kezelni az ilyen jelzéseket. Egy szórólap vagy belső várakozás nem helyettesíti a hivatalos döntést, és a kitűzés joga továbbra is a köztársasági elnöknél van. A források alapján legfeljebb annyi állítható biztosan, hogy az április 12-i opciót több szereplő reálisnak tartja.

„Mindent felboríthat?” – mit befolyásolhat a kitűzés időzítése

 A választás kitűzésének időzítése azért bír jelentőséggel, mert a kampány formális és informális szakaszai eltérő logika szerint működnek. Az egyik forrás kiemeli: a hivatalos kampányidőszak a választás előtt 50 nappal indul, ekkor jelennek meg a plakátok, és ekkor kezdődik az ajánlásgyűjtés. Vagyis a választás napja nemcsak a szavazás dátumát jelenti, hanem egy sor jogilag szabályozott kampányesemény startját is meghatározza.

A 70–90 napos ablakon belül az államfő döntése a pártok mozgásterét is alakíthatja. Ha korábban történik a kitűzés, a szereplőknek kevesebb idejük marad a felkészülés bizonyos elemeire; ha később, több idő jut szervezésre, jelöltállítási finomhangolásra és üzenetépítésre. A források egyikében megszólaló Szabó Andrea szociológus felvetése szerint például a Fidesznek a jobb szerepléshez szüksége lehet még egy hónapra különböző ösztönző intézkedések bevetéséhez és hatásuk kivárásához. Ez értelmezés, nem tényállítás, de jól jelzi, hogy a dátum kérdése stratégiai szempontból is olvasható.  

Kitekintés: közvélemény-kutatási említés a forrásokban

Az egyik forrás közvélemény-kutatási adatot is említ: Deák Dániel (XXI. Század Intézet) a Magyar Társadalomkutató friss felmérésére hivatkozva azt állítja, hogy a Fidesz 51, a Tisza 38 százalékon áll. A cikk ugyanakkor a mozgósítás jelentőségét is hangsúlyozza, vagyis azt, hogy a kampány és a részvétel alakulása érdemben befolyásolhatja a végeredményt.

Érdemes hozzátenni: egyetlen mérés önmagában nem előrejelzés, és a választás időpontjáig még sok tényező változhat. A közvélemény-kutatások inkább pillanatfelvételek, amelyek a politikai hangulatot jelzik, de nem helyettesítik a választói döntést.

Összegzés: mi biztos, mi valószínű, mi kérdéses 

Biztosnak az látszik, hogy a jogszabályi keret adott: a köztársasági elnöknek a szavazás napja előtt 70–90 nappal kell kitűznie a választást, ezért a források szerint Sulyok Tamás mostantól bármikor megteheti ezt. Valószínű forgatókönyvként több cikk április 12-ét említi a legkorábbi lehetséges dátumként, és azt is állítják, hogy több szereplő ezzel számol, sőt egy fideszes jelölt szórólapján is ez szerepelt. Ami továbbra is kérdéses: az államfő mikor dönt, és a lehetséges időpontok közül végül melyiket választja. A következő napokban és hetekben ezért a legfontosabb jel az lesz, ha megjelenik a hivatalos bejelentés a választás kitűzéséről, mert onnantól a kampány jogi és politikai menetrendje is egyértelműbbé válik.

 Forrás: Origo – eredeti cikk linkje: Bármelyik percben kitűzheti a választás időpontját az államfő