Rekordhideg jön, de vajon befagyhat-e a Duna?
Az országszerte jellemző hideg időjárás miatt sokak fantáziáját megmozgatja a gondolat, hogy a Duna, Magyarország egyik legjelentősebb folyója teljesen befagyhat. Ez a kép különösen vonzó lehet a városi környezetben élők számára, hiszen nemzetközi filmekből vagy történelmi felvételekből mindannyian láttunk már befagyott folyókat. A valóság azonban jóval összetettebb annál, mint hogy egyetlen fagyos hullám mindent jégpáncél alá rejtsen.
A folyók jégképződése nem csupán a levegő hőmérsékletétől függ: a víz sebessége, mélysége, az árhullámok dinamikája, valamint a napsugárzás és szélviszonyok is meghatározóak. A Duna egy forgalmas, viszonylag gyorsan áramló víz, amely kisebb, lassabban mozgó tavakhoz vagy öblökhöz képest sokkal nehezebben fagy be teljesen.
Szakértők szerint ahhoz, hogy a Duna felszíne tartós, vastag jégréteggel borított legyen, hosszú ideig extrém hidegnek kellene fennállnia, amely nemcsak a levegőt, hanem a víz hőmérsékletét is alaposan lehűtené. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy hetekig tartó, nagyon mély fagyokra lenne szükség — olyanokra, amelyek ritkán fordulnak elő még a leghidegebb európai teleken is.
A folyó felszínén látható helyi jégréteg képződhet, különösen a part menti, lassabban áramló szakaszokon. Ez a jég gyakran vékony, és nem minden esetben elég erős ahhoz, hogy ember vagy akár nehezebb tárgy teherbírását elviselje. A téli képekben olykor látott nagyobb jégtáblák inkább a vízfelszín felső rétegének átmeneti fagyásából fakadnak, nem pedig tartós, vastag jégpáncélból.
A jegesedés folyamata összetett, és nem csupán a hőmérséklet pillanatnyi értéke számít
— magyarázta egy folyóhidrológiai szakértő.
A Duna jelentős vízhozama és áramlási dinamikája miatt a teljes befagyás nagyon ritkán következik be, még akkor is, ha rekord hidegek érkeznek.
Más víztesteknél például kis tavaknál, lassan áramló csatornáknál vagy sekély pocsolyáknál sokkal valószínűbb, hogy gyorsabban és tartósabban képződik jég. Ilyen helyeken akár járható is lehet a befagyott felület egy rövid időre, de még itt is óvatosságra intenek a szakemberek, mert a jégvastagság nem egyenletes, és könnyen aláakadhatnak veszélyes részek.
A tél előrehaladtával továbbra is érdemes figyelni a hivatalos meteorológiai és vízügyi előrejelzéseket, hiszen azok mutatják meg a legpontosabban, mely szakaszokon nő a jégképződés esélye. A természet ereje és a folyók dinamikája együtt határozza meg, hogy mikor és hol jelenik meg a jég – sokszor meglepetésszerűen.
Forrás: Telex – eredeti cikk linkje: Ha arról álmodozik, hogy sétál egyet a befagyott Dunán, akkor van egy rossz hírünk
Link másolása
