Özönlenek a tagok az egészségpénztárakba: százezernél is többen léptek be, közel 100 milliárdra nőttek a befizetések

A magyar egészségpénztári piac 2025-ben látványosan felpörgött: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján 103,3 ezer új belépőt regisztráltak, ami több forrás szerint is hosszú évek óta a legerősebb bővülés. Ez a szám a 2024-es értéket is mintegy ötödével haladja meg, vagyis nem egyszeri kilengésről, hanem érdemi trendfordulóról beszélhetünk. A friss belépők hatására a teljes taglétszám egy év alatt 5,8%-kal, nagyjából 70 ezer fővel nőtt, és 2025 végére megközelítette az 1,259 milliót. Az adatok mögött több, egymást erősítő magyarázat húzódik. A BiztosDöntés.hu elemzése és Barát Mihály értékelése szerint az egyik legfontosabb vonzerő továbbra is az adókedvezmény: az egészségpénztári befizetések 20%-a, legfeljebb évi 150 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból. Ez a konstrukció különösen azoknak lehet kézzelfogható, akik eleve rendszeresen költenek egészségügyi célokra, és a kiadásaikat részben „át tudják terelni” egy olyan csatornába, amelyhez adójóváírás kapcsolódik. 

A belépési hullám ugyanakkor nem pusztán adóoptimalizálásként értelmezhető. A források egybehangzóan az öngondoskodás iránti igény erősödését is kiemelik. Ennek hátterében több társadalmi-gazdasági folyamat állhat: a háztartások egy része kiszámíthatóbbá szeretné tenni az egészségügyi kiadásait, miközben a magánegészségügyi ellátás szerepe évek óta nő. A pénztárak ebben a logikában nem klasszikus „megtakarítási termékként”, hanem egyfajta célzott, egészséghez kötött pénzügyi eszközként jelennek meg: a tag előre félretesz, majd a mindennapi életben felmerülő költségeket – gyógyszertől a vizsgálatokig – ebből finanszírozza. 

A számok azt mutatják, hogy a pénz is megérkezett a rendszerbe. 2025-ben a tagok befizetése 86,8 milliárd forintra nőtt, ami 16,3%-os emelkedésnek felel meg. Emellett a munkáltatói hozzájárulások is bővültek: közel 11,4 milliárd forintra, 13,7%-kal. A két tétel együtt azt jelenti, hogy a befizetések 2025-ben már közelítették a 100 milliárd forintot. Ez azért fontos, mert jelzi: nem csupán több tag van, hanem a pénztárak ténylegesen nagyobb szerepet kapnak a háztartási költések és a juttatási csomagok szerkezetében is. A munkáltatói oldal külön figyelmet érdemel. Bár a 11 milliárd forint körüli összeg a tagi befizetésekhez képest kisebb, mégis azt mutatja, hogy a cégek egy része továbbra is lát fantáziát a pénztári hozzájárulásban mint juttatási elemben. A munkaerőpiaci versenyben az egészséghez kapcsolódó juttatások – legyen szó biztosításról, szűrésekről vagy pénztári hozzájárulásról – sok ágazatban kézzelfogható értéket jelentenek, különösen ott, ahol a béren kívüli elemekkel lehet finomhangolni a csomagot.

A növekedés másik motorja az, hogy az egészségpénztárak egyre inkább „többcélú” eszközzé válnak. A források szerint sokan már nem csak klasszikus egészségügyi kiadásokra használják a pénztárat, hanem önsegélyező szolgáltatásokra is. Ide tartozhat például az iskolakezdési támogatás, illetve bizonyos feltételek mellett a lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó kifizetés. Ez a funkcióbővülés két irányból is vonzó: egyrészt szélesebb élethelyzetekben teszi relevánssá a pénztári tagságot, másrészt a családi költségvetésben olyan nagy tételekhez kapcsolódik, amelyeknél a tervezhetőség és a „célhoz kötött” megtakarítás különösen értékes. 

A lakáshitel-törlesztés támogatása látványosan erősödött: 2025-ben 4,9 milliárd forintot költöttek erre a célra, ami a korábbi évhez képest több mint másfélszeres növekedés, és már 4,2%-os arányt képvisel a felhasználáson belül. Ez a szám önmagában nem domináns, mégis jelzésértékű: a pénztárak szerepe a háztartások pénzügyi stresszének kezelésében is megjelenik, különösen egy olyan környezetben, ahol a hitelterhek és a megélhetési költségek érzékenyen érinthetik a családokat. A pénztárak oldaláról is történt alkalmazkodás. Barát Mihály szerint a digitalizációs fejlesztések és a partneri kedvezmények bővülése szintén hozzájárulhatott a belépések számának megugrásához. A mindennapi használhatóság – gyors ügyintézés, egyszerű kártyahasználat, átlátható mobilos felületek – ma már nem extra, hanem alapelvárás. Emellett a pénztárak belépést ösztönző akciókkal is élnek: a források példaként említik az OTP Egészségpénztár kártyaösszekötési akcióját, amely év végéig fut. Az ilyen kampányok önmagukban ritkán magyaráznak meg egy piaci fordulatot, de ráerősíthetnek egy amúgy is kedvező hangulatra. 

A bővülés árnyoldala – vagy inkább természetes következménye –, hogy a kiadások is gyorsan emelkedtek. 2025-ben a szolgáltatási célú kifizetések közel 18%-kal, 115,5 milliárd forint fölé nőttek. A felhasználás szerkezete beszédes: a legnagyobb rész gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre ment (52,4%), ezt követte a magánegészségügyi ellátás (37,1%). Ez a megoszlás egyszerre utal a mindennapi egészségügyi költések súlyára és arra, hogy a magánellátás finanszírozása sokaknál már nem kivétel, hanem rendszeres tétel. Összességében a 2025-ös számok azt jelzik, hogy az egészségpénztárak a magyar öngondoskodási térképen újra látványosabb helyet foglalnak el. A belépések megugrása, a befizetések közel 100 milliárdos szintje és a magánegészségügyre fordított kiadások aránya együtt arra mutat: a háztartások egy része intézményesített formában próbál felkészülni az egészségügyi és megélhetési kockázatokra. A kérdés a következő években az lesz, hogy ez a lendület tartós marad-e, és hogy a pénztárak képesek-e úgy bővíteni szolgáltatásaikat és digitális megoldásaikat, hogy közben a rendszer átláthatósága és a tagok számára érzékelhető érték is megmaradjon. 

Forrás:Világgazdaság - eredeti cikk linkje: Özönlenek a tagok ezekbe a pénztárakba: tavaly az ország egy százaléka csatlakozott – ezentúl már ők is jókora összeget visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadójukból