NAV: 25 autót foglaltak le egy budapesti használtautó-kereskedésnél áfacsalás gyanúja miatt

A NAV közlése szerint áfacsalás gyanúja miatt intézkedtek egy budapesti használtautó-kereskedésnél: a pénzügyőrök és adóellenőrök 25 gépjárművet foglaltak le, amelyek összértéke megközelíti a 144 millió forintot. A hatóság nemcsak a készleten lévő autókat biztosította, hanem bankszámlákat is zárolt, illetve a céghez köthető követeléseket is lefoglalta. A lépések célja ilyenkor jellemzően az, hogy a feltételezett adókülönbözet és a későbbi bírságok fedezete ne tűnjön el, mire az eljárás lezárul. 

A NAV gyanúja szerint a vállalkozás és két beszállítója más uniós tagállamból szerzett be használt autókat. A beszerzések a hatóság értelmezése alapján az általános áfaszabályok szerint történtek, vagyis olyan konstrukcióban, amelynél a belföldi értékesítéskor a „normál” áfateher megjelenik. Ezzel szemben a cég a járműveket itthon – a NAV állítása szerint jogtalanul – különbözeti adózással értékesítette. 

A különbözeti adózás (köznyelvben gyakran „margin áfa”) lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén nem a teljes eladási ár után kell áfát fizetni, hanem csak az eladási ár és a beszerzési ár különbözete után. Ez a szabály a használtcikk-kereskedelemben – így a használtautó-piacon is – legális és elterjedt, de csak szigorú feltételek mellett alkalmazható. Ha a beszerzés jellege miatt a különbözeti adózás nem megengedett, mégis így számláznak, akkor a költségvetés szempontjából az eredmény ugyanaz: a fizetendő áfa alacsonyabb lesz a jogszerűnél, vagyis adókiesés keletkezik. 

A NAV közlése alapján a feltárt konstrukcióban éppen ez történhetett: a külföldről behozott autókat olyan adózási logika szerint adták tovább, amely a hatóság szerint nem illett a beszerzés körülményeihez. A gyanú szerint ezzel „jelentős áfát” nem fizettek meg. A hatóság a közleményben nem részletezte, mekkora lehet a feltételezett adókülönbözet, de a lefoglalt járművek értéke és a kiterjedt biztosítási intézkedések arra utalnak, hogy érdemi összegről lehet szó. 

Az ügy egy másik eleme is figyelmet kapott: a NAV szerint a vevőktől érkező foglalók nem a cég bankszámlájára futottak be, hanem az ügyvezető magánszámlájára. Ez önmagában többféle kérdést vet fel. Egyrészt a vállalkozás pénzforgalmának átláthatóságát csökkenti, ha a vevői előlegek nem a társaság számláján jelennek meg. Másrészt a magán- és céges pénzmozgások összemosása adózási és számviteli kockázatot jelenthet, és a hatóságok számára tipikusan olyan jel, amely indokolttá teheti a gyors vagyonbiztosítást.

A mostani akció jól illeszkedik abba a régóta ismert kockázati környezetbe, amely a használtautó-kereskedelem egy részét jellemzi. A piac sajátossága, hogy sok a határon átnyúló beszerzés, az autók előélete és dokumentációja nem mindig könnyen ellenőrizhető, a vevők pedig gyakran árérzékenyek. Ebben a közegben az áfa-kezelés „optimalizálása” – legális és illegális értelemben egyaránt – visszatérő kísértés. A különbözeti adózás szabályai ráadásul technikailag bonyolultak, így a szándékos visszaélés és a szabályok félreértése a gyakorlatban néha nehezen válik el egymástól. A NAV mostani kommunikációja ugyanakkor egyértelműen jogtalan alkalmazásról és jelentős adóelkerülésről beszél. 

A lefoglalás és a számlazárolás a hatósági eszköztár legerősebb, azonnali hatású lépései közé tartozik. A kereskedés működését rövid távon is érzékenyen érintheti, hiszen a készlet jelentős részének kiesése és a pénzforgalom korlátozása a napi üzletmenetet béníthatja. Ugyanakkor a NAV szempontjából ezek a lépések azt a célt szolgálják, hogy a feltételezett kár ne növekedjen tovább, és legyen miből rendezni a később megállapított kötelezettségeket. 

A történet társadalmi olvasata sem elhanyagolható. A használtautó-vásárlás sok háztartás számára az egyetlen reális autóhoz jutási út, ezért a piac tisztasága közvetlenül érinti a fogyasztói bizalmat. Ha egy kereskedő adózási trükkökkel tud tartósan alacsonyabb árat kínálni, az torzítja a versenyt: a szabályosan működő vállalkozások hátrányba kerülnek, a vevők pedig olyan árakkal találkoznak, amelyek mögött nem hatékonyság, hanem adókockázat áll. A hatósági fellépés így nemcsak költségvetési, hanem piacvédelmi üzenet is. 

Fontos ugyanakkor, hogy a NAV közlése gyanúról szól, vagyis az eljárás kimenetele még nem ismert. A lefoglalás és a zárolás nem ítélet, hanem biztosítási intézkedés: azt jelzi, hogy a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottnak tartja a kockázatot, és a vagyon elvonásától tart. A következő időszakban az lesz a döntő, hogy az adóhatósági megállapítások mennyire támaszthatók alá dokumentumokkal, számlázási láncokkal és a beszerzések tényleges körülményeivel. 

A NAV mindenesetre azt üzeni a piac szereplőinek, hogy a határon átnyúló használtautó-kereskedelemben alkalmazott áfaszabályok betartását kiemelten figyeli, és ha a különbözeti adózás jogtalan alkalmazásának gyanúja felmerül, gyorsan és látványosan is képes beavatkozni. A vevők számára pedig a történet tanulsága annyi: a túl kedvezőnek tűnő ajánlatoknál érdemes a papírokra, a fizetési csatornákra és a szerződéses részletekre is ugyanakkora figyelmet fordítani, mint az autó műszaki állapotára.

Forrás: Portfolio - ereedeti cikk linkje: Lebuktak az áfacsaló autónepperek