FBI-akció Magyarországon: három férfit vittek el a hatóságok

Nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel, az FBI bevonásával fogtak el három magyar férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Egyesült Államokban élő befektetőket károsítottak meg hamis aranylapok értékesítésével. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) tájékoztatása szerint az ügyben 442 rendbeli csalás gyanúja merült fel, a becsült kár pedig meghaladja a 216 millió forintot. 

A történet egy, a budapesti repülőtéren ellenőrzött, az Egyesült Államokba tartó csomaggal indult. A hatóságok gyanús aranylapokat találtak benne, a feladószelvényen pedig a Magyar Államkincstár neve szerepelt. Ez a részlet – a források szerint – nemcsak a nyomozás kiindulópontja lett, hanem később a feltételezett módszer egyik kulcseleme is: a gyanú szerint a feladói adatokkal és a „hivatalos” hangulatot keltő megnevezésekkel a csalók a megbízhatóság látszatát erősítették. 

A nyomozók szerint a hálózatot egy 20 éves férfi irányíthatta. A gyanú alapján a csoport több webáruházat is létrehozott és működtetett – a források példaként a Goldamac, az Emaar Gold és az Emaar Bullion neveket említik –, ahol aranylapokat kínáltak eladásra. A hirdetésekben a termékeket a világpiaci árnál jóval olcsóbban tüntették fel, ami a nemesfémek iránt érdeklődő, gyors döntésekre hajlamos vevők számára különösen csábító lehetett. A vevőszerzésben a közösségi médiás reklámoknak is szerepe volt: a gyanú szerint az egyik fiatalabb gyanúsított a hirdetéseket és a felületek kezelését végezte. 

A vásárlók a nyomozás szerint jellemzően az Egyesült Államokból utalással fizettek, majd postai úton kapták meg a megrendelt „aranylapokat”. A csomagok tartalma azonban nem felelt meg az ígéreteknek: a szakértői vizsgálatok alapján a lefoglalt darabok réz- és cinklemezek voltak, amelyek aranytartalma mindössze körülbelül 1% (más megfogalmazásban 1% alatti) volt. Vagyis a termékek külsőre kelthettek nemesfém benyomást, valós értékük azonban messze elmaradt attól, amit a vevők a hirdetések alapján várhattak. A hatóságok 442 csomagfeladást azonosítottak. A sértettek kára egyénenként széles skálán mozoghatott: a források szerint volt, aki félmillió és ötmillió forint közötti összeget bukhatott, míg más esetekben egyetlen lapért akár 4000 dollárt is fizethettek. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a csalás nem pusztán „apróhirdetéses” jellegű volt, hanem kifejezetten a befektetési célú vásárlók pénzére épített.

A gyanú szerint a munkamegosztás is tudatosan szervezett volt. Az egyik szereplő irányíthatta a folyamatot, egy másik a reklámokat és az online felületeket kezelhette, míg a csomagolás és a postázás feladata egy harmadik emberhez kerülhetett. A nyomozásban külön figyelmet kapott az is, hogy a csoport Győrben egy olyan irodaházban működtethette irodáját, ahol a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálata is megtalálható. Bár ez önmagában nem bizonyít jogsértést, a gyanú szerint a helyszín és a feladói megnevezések együtt alkalmasak lehettek arra, hogy a vevőkben a hivatalosság érzetét keltsék. 

Az elfogásokra január végén került sor több helyszínen, köztük Győrben és a budapesti repülőtéren. A házkutatások során a nyomozók közel 300 hamis aranylapot foglaltak le. A három gyanúsított közül kettő letartóztatásba került, a harmadik szabadlábon védekezik ismertették a források. 

Az ügy túlmutat egy „klasszikus” internetes csaláson, mert egyszerre érinti az online kereskedelem bizalmi kérdéseit és a nemzetközi jogérvényesítés gyakorlati korlátait. A nemesfémek különösen a bizonytalanabb gazdasági időszakokban sokak szemében menekülőeszköznek számítanak, ezért a piac vonzza azokat is, akik a befektetői óvatlanságra építenek. A digitális hirdetési rendszerek pedig lehetővé teszik, hogy egy látszólag professzionális webáruház rövid idő alatt nagy elérést szerezzen, miközben a háttérben a szereplők személyazonossága, a termék eredete és a felelősségi viszonyok nehezen ellenőrizhetők. 

A mostani nyomozás egyik tanulsága éppen az, hogy a határokon átnyúló online bűncselekményeknél a nemzetközi együttműködés – jelen esetben az FBI bevonása – gyakran elengedhetetlen. Míg a csomagfeladás és az elkövetők feltételezett bázisa Magyarországhoz köthető, a sértettek az Egyesült Államokban éltek, a pénzmozgások és a digitális hirdetési infrastruktúra pedig több országon is átfuthat. Ilyen helyzetben a gyors adatcsere és a párhuzamos eljárási lépések dönthetik el, hogy a bizonyítékok időben rögzíthetők-e. 

A hatósági közlések alapján az eljárás jelenleg a gyanú szintjén tart, a felelősség kérdésében a bíróság dönt majd. Az eset ugyanakkor ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a „túl szép, hogy igaz legyen” árképzés a befektetési termékeknél különösen kockázatos jelzés. A nemesfém-vásárlásnál a hiteles tanúsítványok, a beazonosítható kereskedői háttér, a visszakövethető szállítási és fizetési feltételek, valamint a gyanúsan olcsó ajánlatok kerülése nemcsak pénzügyi óvatosság, hanem a digitális térben alapvető önvédelem is.

Forrás:  24.hu - eredeti cikk linkje: FBI segítségével csaptak le három magyar fiatalra, akik százmilliókkal húztak le Amerikában élő befektetőket aranylapokkal