Mi lesz a karácsonyfák sorsa az ünnepek után és hogyan lehetne elkerülni a pazarlást
Az ünnepek utáni hetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fenyők környezeti teherként vagy erőforrásként folytatják-e „életüket”.
Az ünnepi időszak elmúltával sok háztartásban ugyanaz a kérdés merül fel: mi legyen a karácsonyfával? A nappalikból eltűnnek a díszek, a fények, majd a fa gyakran egy mozdulattal az utcára vagy a kukába kerül. Euróban ez a rutin évente több millió fenyőt érint, amelyek jelentős része végül lerakókban köt ki, tovább növelve a hulladékkezelés környezeti terheit.
Pedig a karácsonyfák sorsa korántsem kellene, hogy a szeméttelepen érjen véget. A probléma nem technikai, hanem szemléleti: sokan nem tekintenek a fenyőre biológiai alapanyagként, csak egyszer használatos dekorációként.
A természetes fenyők önmagukban nem károsak, hiszen lebomlanak. A gond ott kezdődik, amikor tömegesen, szervezetlenül kerülnek hulladéklerakókba. Itt oxigénhiányos környezetben bomlanak le, ami metánkibocsátással jár, ez pedig jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Ráadásul sok fa maradványai között ott vannak a műanyag díszek, fémkapcsok, festékszórás nyomai vagy műhó, amelyek tovább rontják az újrahasznosítás esélyeit.
A karácsonyfa önmagában természetbarát, de az, ahogyan megszabadulunk tőle, gyakran már nem az
– fogalmazta meg egy környezetvédelmi szakértő.
Számos európai város már évek óta szervezett gyűjtési programokat működtet. Ezek keretében a fenyőket ledarálják, majd mulcsként, komposztként vagy talajjavító anyagként használják fel közterületeken, parkokban, erdősítési projektekben.
Egyes helyeken a karácsonyfák vízparti élőhelyek védelmében kapnak szerepet: a fenyőágak természetes menedéket nyújtanak halaknak és más vízi élőlényeknek, miközben segítenek csökkenteni az eróziót.
Egy kidobott fa valahol máshol új életet adhat
– hangzik el gyakran ezekben a programokban.
Nem csak az önkormányzatokon múlik a változás. Aki kerttel rendelkezik, apríthatja a fát, és talajtakaróként használhatja fel. A fenyőtűk savasabb kémhatása kifejezetten kedvez bizonyos növényeknek. Mások madáretetőt, kerti dekorációt vagy akár tűzgyújtáshoz hasznosítható alapanyagot készítenek belőle.
Fontos azonban, hogy a fát minden esetben megszabadítsuk a nem lebomló elemekről. A legkisebb fémkapocs vagy műanyag zsinór is akadályozhatja a további feldolgozást.
A vita minden évben előkerül: környezetbarátabb-e a műfenyő? A válasz nem egyértelmű. A műfenyő gyártása energiaigényes és műanyag-alapú, viszont hosszú távú használat esetén csökkentheti az éves hulladékot. A valódi fa ezzel szemben megújuló erőforrás, de csak akkor, ha megfelelően kezelik az ünnepek után.
„Nem az számít, miből van a karácsonyfa, hanem az, mi történik vele januárban
– fogalmaz egy fenntarthatósági elemzés.
A karácsonyfa sorsa látszólag apró kérdés, mégis jól mutatja, hogyan viszonyulunk a fogyasztáshoz és a hulladékhoz. Ha a fenyő nem szemétként, hanem erőforrásként folytatja útját, az ünnepi időszak környezeti lábnyoma is érezhetően csökkenthető.
A következő években várhatóan egyre több város és közösség kínál majd alternatívákat a kidobás helyett. A kérdés az, hogy a háztartások élnek-e ezekkel a lehetőségekkel – vagy továbbra is hagyják, hogy az ünnepek egyik legszebb jelképe a szemétben végezze.
Forrás: Euronews – eredeti cikk linkje: Millions of Christmas trees will end up in landfill this year. Here's what to do with them instead
Link másolása
