Megtorpant az albérletdrágulás, a kereslet is visszaesett 2026 elején

Lassuló drágulás, óvatosabb bérlők és szűkülő kínálat – röviden így írható le a 2026 eleji albérletpiaci kép a KSH–ingatlan.com friss lakbérindexe alapján. A januári adatok azt mutatják, hogy a bérleti díjak emelkedése mind országosan, mind Budapesten mérsékeltebb volt a korábbi hónapokhoz képest, miközben a kereslet is visszafogottabbá vált. 

A statisztika szerint 2026 januárjában a bérleti díjak havi alapon országosan 1,3%-kal, Budapesten szintén 1,3%-kal emelkedtek. Ez az év eleji drágulási ütem a 2021 eleji – a járvány időszakához köthető – alacsonyabb dinamika szintjét idézi, vagyis nem a korábbi években megszokott, erőteljes januári „átárazási hullám” dominált. 

Éves összevetésben is lassulás látszik: a lakbérek országosan 5%-kal, Budapesten 5,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez egyrészt mérséklődés a decemberi dinamikához képest, másrészt jelentős eltérés a tavalyi év eleji helyzettől, amikor 9% feletti éves drágulást mértek. A kép tehát egyértelműen az, hogy a bérleti díjak tovább emelkednek, de a tempó csökken. 

A lassuló áremelkedés mögött a kereslet-kínálat egyidejű elmozdulása állhat. A kínálati oldalon 16,8 ezer kiadó ingatlan szerepelt a piacon, ami éves alapon 6%-os szűkülést jelent. Ez önmagában inkább felfelé hajtaná az árakat, hiszen kevesebb elérhető lakás mellett a bérlők versenye erősödhet. A mostani adatok azonban azt jelzik, hogy a keresleti oldal gyengülése ellensúlyozza a kínálatszűkülés árnövelő hatását. 

A kereslet visszaesését az ingatlan.com a 2026 első hét hetére vonatkozó érdeklődési adatokkal támasztja alá: ebben az időszakban 135 ezer telefonos érdeklődést mértek, ami 18%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a csökkenés már nem pusztán szezonális ingadozásnak tűnik, hanem olyan fordulatnak, amely a bérleti piac „hőfokát” is lejjebb teheti. 

Balogh László, az ingatlan.com szakértője a visszaesés egyik fő okaként az Otthon Start Program hatását emelte ki. Értelmezésük szerint a program sok olyan háztartást, amely korábban bérlésben gondolkodott, a saját tulajdonú ingatlan megszerzése felé terelhetett. Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, akkor a bérleti piac keresleti bázisa szűkülhet, ami középtávon fékezheti a bérleti díjak emelkedését – még akkor is, ha a kínálat nem bővül látványosan.

A budapesti árak ugyanakkor továbbra is magasak, és a kerületek közötti különbségek jelentősek. Február közepén a fővárosban a lakbérek mediánja 260 ezer forint volt. A belső kerületek közül az V. és a II. kerület emelkedik ki: előbbiben 362,5 ezer, utóbbiban 360 ezer forintos medián bérleti díjat mértek. Ezzel szemben több külső kerületben 200 ezer forint körüli a középérték, ami jól mutatja, hogy a budapesti „átlag” mögött valójában több, egymástól eltérő részpiac működik. 

Vidéken a nagyvárosok közül Debrecen számít a legdrágábbnak 220 ezer forintos mediánnal. Győr és Székesfehérvár 200 ezer forintos medián bérleti díjjal követi, míg több vármegyeszékhelyen 180 ezer forint körül alakul a középérték. Ez a rangsor részben a helyi munkaerőpiaci vonzerőt, a felsőoktatási jelenlétet és a lakásállomány összetételét is tükrözheti: ahol erősebb a beáramlás és stabilabb a fizetőképes kereslet, ott a bérleti díjak is magasabb szinten rögzülnek. 

A mostani adatokból ugyanakkor óvatos következtetések adódnak. A havi 1,3%-os emelkedés nem jelent árcsökkenést, csupán azt, hogy a drágulás üteme mérséklődött. A kínálat szűkülése továbbra is kockázat: ha a kereslet később visszapattan – például a szezonális tavaszi-nyári időszakban –, a szűkebb kínálat ismét gyorsíthatja az áremelkedést. Ezzel szemben, ha az Otthon Start Programhoz hasonló ösztönzők tartósan a tulajdonszerzés irányába terelik a háztartásokat, a bérleti piac „nyomása” enyhébb maradhat. 

A KSH–ingatlan.com lakbérindexének üzenete mindenesetre világos: 2026 elején az albérletpiac nem fűt tovább a korábbi tempóban. A bérlők oldalán mérhető érdeklődéscsökkenés és az éves drágulás lassulása arra utal, hogy a piac alkalmazkodik a megváltozott környezethez. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a kereslet gyengülése átmeneti megtorpanás-e, vagy egy tartósabb trend kezdete, amely a bérleti díjak emelkedését hosszabb távon is mérsékelheti.

Forrás: Népszava - eredeti cikk linkje: Megtorpant az albérletpiac, lassult a drágulás és visszaesett a kereslet