Megkülönböztető jelzéssel ütközött Budapesten a Honvédelmi Minisztérium szolgálati autója: két munkatárs könnyebben megsérült

Közlekedési balesetet szenvedett Budapesten a Honvédelmi Minisztérium egyik szolgálati gépjárműve, amelyben Vargha Tamás parlamenti államtitkár – egyben a honvédelmi miniszter helyettese – kollégáival utazott. Az államtitkár a közösségi oldalán számolt be a történtekről: elmondása szerint a jármű megkülönböztető jelzést használt, és egy hivatalos diplomáciai eseményre tartottak. 

A közlés alapján a baleset kanyarodás közben történt, amikor egy másik autó a szolgálati járműnek ütközött. A szolgálati autót vezető munkatárs és egy másik kolléga könnyebb sérüléseket szenvedett, míg Vargha Tamás és egy harmadik utas nem sérült meg. A másik jármű vezetője a beszámoló szerint nem sérült meg; a segítségnyújtást követően távozott a helyszínről. 

Vargha Tamás azt is jelezte, hogy „a szükséges vizsgálatokat elvégezték”, és állítása szerint a szolgálati járművet vezető kolléga nem állt alkohol vagy más szer befolyása alatt. Bejegyzésében megköszönte a tűzoltók, a mentők és a rendőrség gyors intézkedését, valamint jobbulást kívánt a sérülteknek. 

A történet több szempontból is figyelmet kapott. Az egyik a megkülönböztető jelzés használata: a kék villogó és a sziréna a magyar közlekedési szabályok szerint speciális jogokat és egyben fokozott felelősséget is jelent. Ilyen jelzés mellett a jármű vezetője bizonyos forgalmi szabályoktól eltérhet – például gyorsabban haladhat vagy elsőbbséget kérhet –, de csak akkor, ha a közlekedés többi résztvevőjének biztonságát nem veszélyezteti. A többi autósnak ugyanakkor kötelessége a megkülönböztető jelzést használó jármű számára az elhaladást lehetővé tenni, amennyiben ezt biztonságosan meg tudja tenni. 

Éppen ezért az ilyen baleseteknél a felelősség kérdése rendszerint összetett: nem pusztán az számít, hogy ki „volt szabálytalan”, hanem az is, hogy a jelzések észlelhetők voltak-e, a manőverek mennyire voltak előreláthatók, és a felek megtettek-e mindent a baleset elkerüléséért. A mostani esetben a nyilvánosságra került információk egyelőre az államtitkár saját beszámolójára épülnek; a pontos körülmények tisztázása jellemzően rendőrségi eljárás és szakértői vizsgálatok kérdése. 

A közlésben szereplő időponttal kapcsolatban a források nem teljesen egységesek: több beszámoló „reggel hat óra körül” említi a balesetet, míg más megfogalmazásban „este hat óra körül” szerepel. A lényegi elemek – a helyszín Budapest, a megkülönböztető jelzés használata, a kanyarodás közbeni ütközés, valamint a két könnyebb sérülés – ugyanakkor minden ismertetésben azonosak.

A megkülönböztető jelzést használó járművek balesetei rendszeresen vitát indítanak a közlekedési kultúráról és a szabályok gyakorlati érvényesüléséről. Míg az egyik értelmezés szerint a villogóval közlekedő járművek – különösen, ha állami vezetőket szállítanak – indokolatlan kockázatot vállalhatnak a sietség miatt, addig a másik oldal arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgős vagy protokolláris feladatok esetén a gyors és kiszámítható haladás állami érdek, és a közlekedők együttműködése alapvető feltétel. A valóság jellemzően a két álláspont metszetében van: a megkülönböztető jelzés nem „felmentés” a körültekintés alól, ugyanakkor a közlekedés többi szereplőjének reakcióideje, figyelme és helyzetfelismerése is döntő. 

A mostani ügyben a sérülések a közlés szerint könnyűek, ami a legsúlyosabb következményeket szerencsére kizárja, de a történtek így is rámutatnak egy régi dilemmára: hogyan lehet úgy biztosítani a hivatalos feladatot ellátó járművek gyors haladását, hogy közben a városi forgalomban – különösen csúcsidőben vagy rossz látási viszonyok között – ne nőjön aránytalanul a kockázat. Budapest sűrű, sokszor kiszámíthatatlan forgalmában egy kanyarodási szituáció különösen érzékeny pont: a sávváltások, a holtterek, a gyalogos- és kerékpárosforgalom, valamint a jelzőlámpák ritmusa mind növelik a hibalehetőséget. 

A Honvédelmi Minisztérium részéről egyelőre nem ismert további hivatalos tájékoztatás a bejegyzésen túl, és a rendőrségi vizsgálat részletei sem nyilvánosak. A következő napokban várhatóan az eljárás tisztázza majd, pontosan hogyan történt az ütközés, milyen jelzéseket használt a szolgálati jármű, és a közlekedési helyzetben melyik fél milyen mértékben tudott volna elkerülő manővert végrehajtani. 

A történet politikai vetülete – hogy kormányzati szereplőt szállító autó érintett – óhatatlanul nagyobb figyelmet hoz, mint egy átlagos koccanás. Ugyanakkor a közlekedésbiztonsági tanulságok általánosak: a megkülönböztető jelzés észlelésekor a hirtelen, kapkodó reakciók helyett a kiszámítható, szabályos félrehúzódás a legbiztonságosabb; a jelzést használó járművek vezetőinek pedig a jogszerű eltérés lehetősége mellett is a legfontosabb korlát a baleset elkerülése. A mostani esetben – a közölt információk alapján – a gyors segítségnyújtás és az azonnali hatósági intézkedés megtörtént, a sérültek állapota pedig nem súlyos. 

A baleset körülményeinek tisztázása azért is lényeges, mert a közbizalom szempontjából nem mindegy, hogyan használják a megkülönböztető jelzést állami szervek járművei. A transzparens, tényszerű vizsgálat és a következtetések levonása – akár a képzés, akár a protokollok finomhangolása terén – hosszabb távon a közlekedők biztonságát szolgálhatja, függetlenül attól, ki ült az autóban.

Forrás: HVG - eredti cikk linkje: Megkülönböztető jelzéssel haladva karambolozott a honvédelmi miniszter helyettese