Másfél hónapig fűtés nélkül: 15 fokos váróban rendeltek Újbudán – egymásra mutogat a rendelő és az önkormányzat

Másfél hónapja fűtetlenül működött a XI. kerületi Keve háza utcai felnőtt háziorvosi rendelő – a kerület egyik legnagyobb alapellátási helyszíne –, ahol a váróteremben a beszámolók szerint nagyjából 15 fokot lehetett mérni. Az ügy az RTL Híradó riportja nyomán került szélesebb nyilvánosság elé, és gyorsan túlmutatott egy egyszerű műszaki hibán: rávilágított arra is, mennyire sérülékeny az alapellátás infrastruktúrája, és milyen könnyen elmosódhat a felelősség az intézmény és a fenntartó között. 

A riport szerint a hideg miatt a betegek és a dolgozók is kabátban várakoztak, illetve dolgoztak. A rendelő munkatársai saját pénzből vásárolt, illetve otthonról behozott elektromos fűtőtestekkel próbálták enyhíteni a helyzetet. Egy dolgozó arról beszélt, hogy a belső rendelőkben is csak 16 fok körüli hőmérsékletet tudtak elérni, ami egy egészségügyi intézményben – különösen téli időszakban, idős és krónikus betegek nagy forgalma mellett – nemcsak kényelmetlen, hanem kockázatos is. 

A személyzet állítása szerint a tartós hidegnek egészségügyi következményei is lettek: több orvos és asszisztens megbetegedett, és elhangzott olyan beszámoló is, hogy egy kollégánál vesegyulladás alakult ki. Bár az ok-okozati összefüggések egyedi esetekben nehezen bizonyíthatók, a tartósan alacsony hőmérséklet, a folyamatos huzat és a munkavégzés közbeni hőterhelés hiánya egyértelműen rontja a munkakörülményeket, és növeli a légúti megbetegedések kockázatát – különösen olyan helyen, ahol eleve sok fertőző beteg fordul meg. 

Az intézmény részéről Kiss József László, a rendelő alapellátási igazgatója elismerte, hogy valós problémáról van szó. A nyilatkozat szerint már decemberben látszott, hogy a fűtési rendszerrel gond van, és történtek is beavatkozások: alkatrészeket cseréltek, a hibakeresés során pedig kompresszorcserére is sor került. Kiss azt is jelezte, hogy a javítások eredményeként szerda reggeltől „normál hőmérséklettel” indulhat a rendelés. 

A történet ugyanakkor nemcsak a műszaki részletek miatt érdekes, hanem azért is, mert a fenntartói kommunikációban ellentmondás látszik. A rendelő vezetése azt állította, hogy az önkormányzat felé jelezték a hibát. Ezzel szemben Újbuda polgármestere, László Imre azt mondta: ő a híradóból értesült először a fűtéskimaradásról, és vizsgálatot rendelt el. A két állítás egyszerre nehezen lehet igaz ugyanabban az értelemben: vagy a jelzés nem jutott el a döntéshozói szintig, vagy a jelzés formája, dokumentáltsága, illetve a felelősségi lánc nem volt egyértelmű.

Az eset tipikus példája annak, amikor a mindennapi működésben a „ki a gazda?” kérdése nem adminisztratív részlet, hanem a szolgáltatás minőségét közvetlenül befolyásoló tényező. Egy háziorvosi rendelőnél a betegek szempontjából mindegy, hogy a fűtési rendszer karbantartása melyik szervezeti egység feladata: a tapasztalat az, hogy hideg van, és a rendelés így is zajlik. A dolgozók oldaláról viszont nem mindegy, hogy a hibát milyen gyorsan lehet eszkalálni, ki rendelhet meg sürgős javítást, és ki vállalja a felelősséget, ha a helyzet hetekig elhúzódik. 

A Keve háza utcai rendelő ügye azért is érzékeny, mert az alapellátás eleve túlterhelt: a háziorvosi praxisok országosan munkaerőhiánnyal küzdenek, sok helyen helyettesítésekkel működik a rendszer, és a rendelők műszaki állapota is vegyes képet mutat. Ilyen környezetben egy elhúzódó fűtési probléma nem pusztán komfortkérdés, hanem a szolgáltatás fenntarthatóságát érintő kockázat: ha a személyzet megbetegszik, a rendelési idő csökkenhet, a helyettesítések száma nőhet, a betegek ellátása pedig akadozhat. 

A történet tanulsága kettős. Egyrészt látszik, hogy egy nagy forgalmú, közszolgáltatást nyújtó intézményben a műszaki hibák kezelésének gyorsasága és átláthatósága kulcskérdés. Másrészt a kommunikációs zavar – miszerint a fenntartó szerint nem érkezett jelzés, az intézmény szerint viszont igen – arra utal, hogy a bejelentési és felelősségi protokollok felülvizsgálata indokolt lehet. Ha valóban szerda reggeltől helyreáll a „normál hőmérséklet”, az a betegeknek és a dolgozóknak is megkönnyebbülés. A kérdés azonban az, hogy a következő hasonló helyzetben lesz-e olyan rendszer, amely nem a híradóból, hanem a hivatalos csatornákon keresztül, időben jelzi a problémát – és időben meg is oldja.

Forrás: Index - eredeti cikk linkje: Másfél hónapja nincs fűtés a legnagyobb újbudai háziorvosi rendelőben, 15 fok van a váróteremben