Közel 200 fős leépítés az OTP digitális divíziójában: átrendeződésre hivatkozik a bank

Az OTP Bank a digitális területén jelentős létszámcsökkentést hajt végre: a bank a Világgazdaság megkeresésére megerősítette, hogy a Digitális Divízió létszáma közel 200 fővel csökken. A döntés érzékeny pontot érint, mert a banki digitalizáció az elmúlt években nemcsak ügyfélélmény- és versenyképességi kérdéssé vált, hanem a működés egyik legfontosabb hatékonysági motorja is. Éppen ezért a lépés értelmezése túlmutat egy egyszerű HR-intézkedésen: arról is szól, hogyan gondolkodik a legnagyobb hazai bank a technológiai fejlesztések szervezéséről és megtérüléséről. 

A bank kommunikációja szerint a leépítés nem pénzügyi kényszerből fakad. Az OTP úgy fogalmazott: stratégiai és működési átrendeződés zajlik, amelynek célja a működés egyszerűsítése, a költséghatékonyság javítása, a digitalizációs programok újrapriorizálása, valamint az alkalmazott technológiák racionalizálása. Ez a megközelítés arra utal, hogy a digitális fejlesztések portfólióját – vagyis azt, mely projektek kapnak erőforrást és melyek kerülnek háttérbe – újraszabják, és ezzel párhuzamosan a szervezeti felépítést is hozzáigazítják. 

A „nem válságintézkedés” állítást a bank pénzügyi számai is alátámasztani látszanak. A 2025 első kilenc hónapjáról szóló gyorsjelentés szerint az OTP 849,1 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 3 százalékos növekedés éves alapon. A saját tőkére vetített megtérülés (ROE) 21,8 százalék volt, ami banki összevetésben kifejezetten erős szint. A bevételek is bővültek: a teljes bevétel 2174 milliárd forint (+13%), a nettó kamatbevétel 1435 milliárd forint (+9%), a nettó díj- és jutalékbevétel 444 milliárd forint (+12%). A mérlegfőösszeg szeptember végén 45 075 milliárd forintot tett ki. 

A tőkehelyzetet a bank stabilnak írta le: a CET1 mutató 18,4 százalék, a teljes tőkemegfelelési mutató 20,1 százalék. Ezek a számok azt jelzik, hogy az OTP nem szorul azonnali, kényszerű költségvágásra a tőke- vagy likviditási nyomás miatt. Éppen ezért a digitális divíziót érintő leépítés inkább illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amelyben a nagyvállalatok – köztük pénzügyi szereplők – a korábbi, gyors növekedési fázis után a fejlesztési tevékenység fókuszát és szervezetét „karcsúsítják”, és a megtérülést, illetve az üzemeltethetőséget helyezik előtérbe. 

A banki digitalizáció az elmúlt évtizedben sok helyen külön „belső technológiai vállalatként” működő egységeket hozott létre: termékfejlesztés, adat, platformok, ügyfélcsatornák, automatizáció. A kezdeti lendületet gyakran a gyors piacra lépés és az új funkciók minél sűrűbb szállítása adta. A mostani OTP-lépésből az olvasható ki, hogy a hangsúly eltolódhat a párhuzamosságok megszüntetése, a technológiai eszköztár egyszerűsítése és a projektek szigorúbb rangsorolása felé. A „technológiák racionalizálása” tipikusan azt jelenti, hogy kevesebb, egységesebb megoldásra építenek, csökkentik a fenntartási költségeket, és mérséklik a komplexitást – ami hosszabb távon gyorsabb fejlesztést és stabilabb működést is eredményezhet, de rövid távon szervezeti feszültségekkel jár.

A közel 200 fős csökkentés ugyanakkor munkaerőpiaci szempontból is jelentős. A digitális területeken dolgozók – fejlesztők, tesztelők, üzleti elemzők, termékmenedzserek, UX-szakemberek, adat- és infrastruktúra-munkatársak – iránt az elmúlt években erős volt a kereslet, de a piac ciklikussága és a nagyvállalati költségfegyelem erősödése miatt a technológiai szektorban is gyakoribbá váltak az átszervezések. Egy nagy banknál ráadásul a digitális fejlesztések nemcsak innovációt jelentenek, hanem kritikus üzemi rendszerek fenntartását is; ezért a létszámcsökkentés kérdése óhatatlanul felveti, hogyan biztosítható a folyamatos üzem, a kiberbiztonság és a szabályozói megfelelés változatlan színvonalon. 

Az OTP indoklásában a „költséghatékonyság” hangsúlyos elem. A banki környezetben ez több tényezőből áll: a digitális csatornák terjedése csökkentheti a tranzakciós költségeket, de a fejlesztés és az IT-üzemeltetés költségei közben magasak, különösen, ha sok a párhuzamos rendszer és a gyorsan változó technológiai stack. A programok újrapriorizálása arra utal, hogy a bank a jövőben kevesebb, de üzletileg jobban alátámasztott fejlesztésre koncentrálhat – például olyanokra, amelyek közvetlenül javítják az ügyfélkiszolgálást, csökkentik a működési kockázatot, vagy mérhetően növelik a bevételeket. 

A lépés társadalmi és ügyféloldali hatása rövid távon nehezen mérhető. Az ügyfelek elsősorban azt érzékelik, mennyire stabilak a digitális csatornák, milyen gyorsan érkeznek új funkciók, és mennyire gördülékeny az ügyintézés. Ha az átrendeződés valóban az egyszerűsítést és a technológiai adósság csökkentését szolgálja, az középtávon akár javíthatja is a szolgáltatás minőségét. Ha viszont a kapacitáscsökkenés túl gyors, és a tudásvesztés nagy, az lassíthatja a fejlesztéseket vagy növelheti az üzemeltetési kockázatokat. A bankoknál ezért az ilyen átalakítások sikere sokszor azon múlik, mennyire tudatos a tudásmenedzsment, és mennyire következetes a technológiai standardizálás. 

Összességében a közel 200 fős leépítés az OTP digitális divíziójában nem illeszkedik egy klasszikus „válságforgatókönyvbe” a bank nyereségessége és tőkehelyzete alapján. Inkább egy olyan korszakváltás jele lehet, amikor a digitalizáció már nem önmagában cél, hanem a banki működés egyik alap-infrastruktúrája, amelynél a fókusz a fenntarthatóságra, a költségkontrollra és a jól mérhető üzleti értékre kerül. A következő hónapokban az lesz a kulcskérdés, hogy az OTP hogyan tudja úgy egyszerűsíteni és racionalizálni a digitális működését, hogy közben ne sérüljön az innovációs képesség és az ügyfélélmény – mert a banki versenyben a digitális csatornák minősége ma már nem extra, hanem alapelvárás.

Forrás: Világgazdaság - eredeti cikk linkje: OTP: Stratégiai átrendeződés áll a 200 fős leépítés mögött, nincs szó válságintézkedésről