Kamionok tömegbalesete bénította meg az M1-est Herceghalomnál: 10 kilométeres torlódás alakult ki

Hétfő reggel tömegbaleset nehezítette meg a közlekedést az M1-es autópályán: több kamion ütközött Herceghalomnál, a 30-as kilométernél, egy korábban kiépített terelés környezetében. Az Útinform tájékoztatása szerint a helyszínen mindkét irányban jelentős korlátozások léptek életbe, ami gyorsan több kilométeres torlódáshoz vezetett. 

A reggeli órákban a legfontosabb közös információ minden forrásban az volt, hogy a baleset a terelésnél történt, és emiatt kezdetben mindkét irányban csak egy-egy sáv volt járható. Hegyeshalom, illetve az osztrák határ felé a torlódás elérte a 10 kilométert, míg Budapest irányába nagyjából 6 kilométeresre nőtt a kocsisor. A forgalmi helyzetet tovább rontotta, hogy a szűk keresztmetszet nem „csak” lassulást, hanem szakaszos megállásokat is okozott, ami a nehézgépjárművek magas aránya mellett különösen gyorsan felduzzasztja a sort. 

A helyzet dinamikáját jelzi, hogy későbbi Útinform-jelentések szerint a forgalmi rend idővel változott: volt olyan tájékoztatás, amely alapján Hegyeshalom felé már mindkét sávon megindulhatott a haladás, Budapest felé pedig az átterelt sávot is megnyitották. Ettől függetlenül a korábban kialakult torlódás nem oszlott fel azonnal: a határ irányába a legalább 10 kilométeres lassulás tartósan éreztette hatását, Budapest felé pedig a 20-as és 40-es kilométer között is visszatérő, szakaszos torlódásról szóltak a jelentések.

Külön figyelmet érdemel, hogy a herceghalmi baleset hatása nem állt meg az M1-es pályatestén. Több beszámoló szerint a torlódás „visszagyűrűzött” az M0-s autóútra is: az M1-es felé vezető ágon 2–3 kilométeres (egyes frissítésekben 3–4 kilométeres) araszolás alakult ki. Ez a jelenség tipikus a Budapest környéki gyorsforgalmi hálózaton: ha az M1-es bevezető szakaszán vagy a terelések környékén szűkül a kapacitás, a csomópontoknál a felhajtók és az elosztó-gyűjtő szakaszok is hamar telítődnek. 

A baleset helyszíne – egy terelés – önmagában is magyarázza, miért válik egy ilyen ütközés gyorsan rendszerszintű problémává. A terelésekben általában szűkebb sávok, eltérő nyomvonalvezetés, ideiglenes táblázás és gyakori sávváltási kényszer jellemző. Kamionforgalom mellett mindez fokozott kockázatot jelent: a nagy tömegű járművek fékútja hosszabb, a beláthatóság korlátozottabb, és egy hirtelen lassulás láncreakciót indíthat el. A források ugyan nem részletezték a baleset okát vagy a sérültek számát, de a helyszín jellege alapján érthető, miért vált a reggeli csúcsban különösen érzékennyé a szakasz. 

A herceghalmi eset ráadásul nem elszigetelt közlekedési zavarokkal járt együtt. Több összefoglaló említette, hogy másutt is történtek balesetek és korlátozások: például az M51-esen kamion és személyautó ütközött, az 1-es főúton Mosonmagyaróvár közelében félpályás lezárás mellett haladt a forgalom, és az M1-esen Komárom térségében munkavégzés miatt sávlezárás volt a terelésben. Ezek a párhuzamos akadályok azért fontosak, mert csökkentik a kerülőutak „teherbírását”: amikor egy fő útvonalon fennakadás van, a forgalom egy része alternatív irányokat keres, de ha ott is korlátozások vannak, a hálózat egészének rugalmassága romlik.

 A közlekedési helyzetet a hétfő délelőtti időszakban a vasúti közlekedés zavarai is árnyalták: a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalon Bicske és Szárliget között felsővezeték-szakadás miatt egyvágányú közlekedésre kellett átállni, ami 5–15 perces késéseket, valamint egyes járatok módosítását vagy kimaradását hozhatta. Bár a közút és a vasút problémái külön okokra vezethetők vissza, a hatásuk összeadódhat: aki autóról vonatra váltana egy autópályás torlódás miatt, az ilyenkor kevésbé talál stabil alternatívát. 

A herceghalmi kamionbaleset ismét rámutat arra, mennyire sérülékeny a Budapest–Bécs irányú közlekedési folyosó a terelések és a nagy teherforgalom idején. Az M1-es nemcsak ingázók és belföldi utazók útvonala, hanem a nemzetközi áruszállítás egyik fő tengelye is. Egy több járművet érintő ütközés ezért nem pusztán helyi kellemetlenség: késéseket okozhat a logisztikában, növeli a baleseti kockázatot a torlódó sorokban, és a környező úthálózatra is áttereli a terhelést. 

A hatóságok és az útkezelő tájékoztatásai alapján a legfontosabb ilyenkor a folyamatos információkövetés: a sávnyitások és -zárások gyorsan változhatnak, a torlódás pedig még a forgalom megindulása után is hosszú ideig megmaradhat. Aki teheti, a reggeli csúcsban érdemes volt későbbi indulással, alternatív útvonallal vagy – ha a vasúti helyzet engedi – kötöttpályás közlekedéssel számolni. A hétfői eset tanulsága egyszerű, mégis visszatérő: a terelések környezetében egyetlen hiba vagy figyelmetlenség is olyan láncreakciót indíthat el, amely órákra átírja a térség közlekedési térképét.

Forrás: 24.hu – eredeti cikk linkje: Több kamion ütközött az M1-esen, óriási torlódás alakult ki