Ez fájni fog: inflációs díjemelések jönnek a bankoknál – a vállalkozások előbb, a lakosság később érzi meg

A bankolás eddig sem tartozott az olcsó mindennapi szolgáltatások közé, most pedig újabb drágulási hullám körvonalazódik: több hazai pénzintézet inflációs díjemelést jelentett be. A bejelentések közös pontja, hogy a vállalkozói számlacsomagoknál hamarabb, a lakossági ügyfeleknél később jelenhet meg a díjemelkedés – utóbbiaknál ugyanis egy önkéntes vállalás (moratórium) egyelőre fékezi a változásokat.

A jelenlegi menetrend szerint a vállalkozói számlák és kapcsolódó banki szolgáltatások díjai már tavasztól emelkedhetnek. Több bank 2026. április 1-jét jelölte meg fordulónapként (a CIB, a K&H, az MBH és a Raiffeisen esetében is ez szerepel a bejelentésekben), míg az Oberbank 2026. április 7-től tervez módosítást. Az UniCredit a vállalkozói díjemeléseket 2026. március 1-jétől időzíti. A lakossági folyószámláknál ezzel szemben a bankok által vállalt önkéntes díjstop miatt június végéig nem emelkedhetnek a díjak; a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magasabb terhelések legkorábban a nyári hónapokban jelenhetnek meg. 

A bejelentett emelések mértéke a cikkben idézett összesítés szerint átlagosan 4,4% körül alakul. Ez első ránézésre nem tűnik soknak, a mindennapi bankolás azonban sok apró tételből áll: számlavezetési díj, átutalási költségek, készpénzfelvétel, bankkártya éves díja, értesítési szolgáltatások, esetenként csomagdíjak. Egy 4–5 százalékos emelés így könnyen „szétterül” a hónapok során, és különösen azoknál válhat látványossá, akik sok tranzakciót indítanak vagy több kártyát tartanak fenn. 

A konkrét példák között az UniCredit Bank és a K&H Bank 4,4%-os díjemelést jelentett be a bankszámlavezetéshez kapcsolódó díjaknál. A K&H esetében a bankkártyadíjak is emelkednek. Ezek a tételek tipikusan azok, amelyekkel az ügyfelek akkor is találkoznak, ha egyébként ritkán járnak fiókba, és a bankolást nagyrészt digitálisan intézik. 

A drágulás nem csak a számlavezetést érintheti. Az UniCreditnél a jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjaknál is változás jön: a bank 2026. március 16-tól emeli az ingatlanértékelési díjakat, és 2026. április 1-től több, jelzáloghitelhez kapcsolódó egyéb díjat is módosít. Ez azért fontos, mert a lakáshitelezésben a kamat mellett a járulékos költségek is számítanak: egy értékbecslés vagy adminisztratív díj önmagában nem feltétlenül döntő, de a teljes hitelfelvételi költségcsomagban már érezhető tétel lehet – különösen akkor, ha a háztartások eleve szűkebb mozgástérrel kalkulálnak.

Érdemes külön figyelni arra is, hogy nem minden bank lép egyszerre. A cikk szerint az OTP most eltekint a díjemeléstől, ugyanakkor fenntartja a változtatás jogát. Ez a megfogalmazás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a versenyhelyzet és a költségkörnyezet alakulásától függően később is jöhet korrekció. A banki árazás ugyanis nem pusztán „jóindulat” kérdése: a pénzintézetek költségeit befolyásolja az infláció, a bérköltségek, az informatikai fejlesztések, a szabályozói megfelelés és a kockázati környezet is. Amikor a bankok inflációs díjemelésről beszélnek, jellemzően arra hivatkoznak, hogy a szolgáltatások fenntartásának költségei is emelkedtek. 

A lakossági ügyfelek szempontjából a legfontosabb rövid távú kérdés az időzítés: a díjstop június végéig védőernyőt jelent, de nem szünteti meg a drágulás lehetőségét, csak eltolja. A vállalkozásoknál viszont a tavaszi átárazás gyorsabban beépülhet a működési költségekbe. Ennek tovagyűrűző hatása is lehet: ha a cégek banki költségei nőnek, azt részben átháríthatják áraikban, vagy más területen próbálhatják megfogni – például kevesebb készpénzhasználattal, olcsóbb csomagra váltással, tranzakciók racionalizálásával. 

Mit tehet az ügyfél? A banki díjemelések idején a legkézenfekvőbb lépés a saját számlahasználati szokások áttekintése. Sokaknál a költségek jelentős része nem a számlavezetési díjból, hanem a tranzakciós tételekből áll össze. A csomagváltás, a digitális csatornák előnyben részesítése, a felesleges kártyák megszüntetése vagy az értesítési szolgáltatások átgondolása mind csökkentheti a havi terhelést. Vállalkozásoknál különösen fontos lehet a banki kondíciók rendszeres újratárgyalása, illetve a számlacsomagok összehasonlítása, mert a forgalom és a tranzakciószám függvényében ugyanaz a százalékos emelés nagyon eltérő végösszeget jelenthet. 

A mostani bejelentések összképe tehát az, hogy a bankok – részben a költségkörnyezetre hivatkozva – inflációkövető módon emelnek, de a lakossági díjaknál a nyárig tartó önkéntes moratórium késlelteti a hatást. A vállalkozások viszont hamarabb találkozhatnak a magasabb díjakkal, és egyes hitelhez kapcsolódó tételek is drágulhatnak. A 4,4% körüli átlagos emelés önmagában nem sokkoló, de a mindennapi bankolás sok apró költsége miatt a végén mégis „fájhat” – különösen azoknak, akiknél a pénzügyi mozgástér már most is szűk.

Forrás: Nyugati Fény - eredeti cikk linkje: Ez fájni fog! Durva díjemelések jönnek a bankoknál