Bíróság: hamisítvány volt az Indexen megjelent „Tisza-csomag” – Magyar Péter további lépéseket ígér

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke több megszólalásában köztük egy Facebook-bejegyzésben arról számolt be, hogy a Fővárosi Törvényszék szerdán, szóbeli ítéletben kimondta: az Indexen korábban megjelent, mintegy 600 oldalas „Tisza-csomag” „teljes egészében hamisítvány”, és a dokumentumnak „nincs köze” a Tisza Párthoz. A politikus értelmezése szerint a bírósági döntés ezzel lényegében megcáfolta azt a narratívát, amely a csomagot a Tiszához kötötte. 

A nyilvánosságban „Tisza-csomagként” emlegetett anyag körüli vita nem pusztán egy sajtóban megjelent dokumentum hitelességéről szól: a magyar politikai térben egyre gyakrabban jelenik meg az a kérdés, hogy kampányidőszakban milyen eszközökkel, milyen forrásokból és milyen felelősségi viszonyok mellett terjednek állítások, illetve mennyire ellenőrizhető a tartalmak eredete. Magyar Péter mostani állítása szerint a bíróság döntése ebben a vitában egyértelmű irányt jelölt ki. 

Magyar Péter a bejegyzésében és nyilatkozataiban azt állította, hogy a dokumentumot „Orbán Viktorék” – más megfogalmazásában „Orbán és köre” – állították elő, méghozzá mesterséges intelligencia segítségével. Emellett azt is felvetette, hogy a csomagban a Tiszához nem tartozó személyek aláírásait is meghamisíthatták. Ezek a kijelentések túlmutatnak a politikai vitán: ha a hamisítás és az aláírásokkal kapcsolatos állítások bizonyíthatóak, az már büntetőjogi relevanciájú kérdés.

A Tisza Párt elnöke a történteket „súlyos bűncselekményként” értelmezi, és azt írta: „felelni fognak” mindazok, akik szerinte részt vettek a dokumentum előállításában és terjesztésében. Kommunikációjában konkrét büntetőjogi tényállásokra is utalt: említette a hűtlen kezelést, valamint a bűnszervezetben elkövetés lehetőségét, és a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetési tételekre hivatkozott. A hűtlen kezelés kapcsán a Btk. 376. §-át is megnevezte, és a legsúlyosabb eseteknél akár hosszú – a nyilvánosságban emlegetett értelmezés szerint akár 20 évig terjedő – szabadságvesztés lehetőségét is felvetette. 

A politikus érvelésének másik pillére a közpénzfelhasználás kérdése. Magyar Péter azt állítja, hogy a „hazugság” terjesztésére – vagyis arra, hogy a „Tisza-csomagot” a Tisza Párthoz kössék – több mint 20 milliárd forint közpénz mehetett el. A megfogalmazásában ez nemcsak politikai, hanem morális és közpolitikai probléma is: azt állítja, hogy ekkora összeget más, közérdekű célokra is lehetett volna fordítani. A közpénzek kampányjellegű felhasználása régóta vitatott terület Magyarországon, és rendszeresen felmerül a határvonal kérdése a kormányzati tájékoztatás, a politikai kommunikáció és a pártpolitikai kampány között. 

A történetben külön hangsúlyt kap az is, hogy Magyar Péter az Indexet Mészáros Lőrinchez köti, és ebből a tulajdonosi háttérből is levezet politikai következtetéseket. Míg a Tisza elnöke azt sugallja, hogy a dokumentum megjelenése és a köré épített kommunikáció egy összehangolt politikai művelet része volt, addig a másik oldalon – a kormányoldali narratívákban általában – gyakran az ellenzéki szereplők hitelességét, szándékait és állításait vonják kétségbe. A mostani ügyben azonban Magyar Péter azt állítja: a bírósági döntés éppen a dokumentum eredetét és a Tiszához való kötését cáfolta.

Fontos körülmény, hogy a nyilvánosságban jelenleg Magyar Péter értelmezésén keresztül ismertek a szóbeli ítélet részletei. A magyar bírósági gyakorlatban a szóbeli ítéletet rendszerint írásba foglalt döntés követi, amely pontosítja az indokolást és a jogi megállapításokat. A közéleti vitákban ugyanakkor gyakori jelenség, hogy a felek már a szóbeli döntés után politikai következtetéseket vonnak le, miközben a részletes indokolás később válik teljes körűen megismerhetővé. 

A „Tisza-csomag” ügye egy tágabb, nemzetközi trendbe is illeszkedik: a mesterséges intelligencia eszközeinek terjedésével a hamis vagy manipulált dokumentumok, képek és hanganyagok előállítása olcsóbbá és gyorsabbá vált, miközben a hitelesítés és a felelősségi lánc feltárása egyre nehezebb. Ha egy politikai szereplő azt állítja, hogy MI-vel gyártott anyagok és hamisított aláírások kerülnek a nyilvánosságba, az nemcsak a politikai verseny tisztaságát érinti, hanem a választói bizalom alapjait is. 

Magyar Péter a döntés után arra is kérte a nyilvánosságot, hogy ne vegyen részt olyan kampányokban, amelyek szerinte dezinformációra épülnek. Ezzel párhuzamosan további felelősségre vonást helyezett kilátásba, és azt sugallta: nem tekinti lezártnak az ügyet a bírósági megállapítással, hanem a következő lépés a felelősök azonosítása és az esetleges büntetőjogi következmények érvényesítése lehet. 

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a bírósági döntés írásos formája milyen részleteket rögzít a dokumentum eredetéről, a közlés körülményeiről és a felelősségi viszonyokról, illetve hogy indul-e olyan eljárás, amely a hamisítás, az aláírásokkal kapcsolatos állítások vagy a közpénzfelhasználás ügyében érdemi bizonyítást folytat. A politikai térben mindeközben aligha csillapodik gyorsan a vita: a „Tisza-csomag” története egyszerre szól a média szerepéről, a kampánytechnikákról és arról, mennyire képes a jogrendszer lépést tartani a modern információs környezet kihívásaival.

Forrás: Magyar Hang – eredeti cikk linkje: Magyar Péter: „Felelni fognak”