Az idősödő társadalmak kihívása. Hogyan gondoskodhatnak az országok a növekvő időskorról?
A fejlett világ jelentős része néhány évtizeden belül olyan demográfiai helyzettel szembesül, amelyre nincs igazán bevált forgatókönyv. Az emberek tovább élnek, kevesebb gyermek születik, és egyre nagyobb arányban jelennek meg az idősek a társadalomban. Ez önmagában pozitív fejlemény, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel: hogyan lehet méltó, biztonságos és aktív életet biztosítani az idős generációknak anélkül, hogy az ellátórendszerek túlterhelődnének?
Az egyik legnagyobb kihívás az egészségügy fenntarthatósága. Az idősebb korosztály jellemzően több krónikus betegséggel él, hosszabb ideig szorul orvosi ellátásra, és gyakrabban igényel személyre szabott gondoskodást. A szakértők szerint a hangsúlyt egyre inkább a megelőzésre és az életminőség megőrzésére kell helyezni.
„Nem az a kérdés, hogy meddig élünk, hanem az, hogy milyen állapotban”
– fogalmaznak gyakran az idősödéssel foglalkozó kutatók.
Legalább ilyen fontos a lakhatás kérdése. Sok országban az otthonok nem alkalmasak az idősödő lakók igényeire: lépcsők, szűk terek, elavult infrastruktúra nehezíti a mindennapokat. Egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások, amelyek az önállóság megőrzését célozzák, például akadálymentes lakások, közösségi idősek házai vagy generációk együttélésére épülő modellek. Ezek nemcsak praktikusak, hanem a magány csökkentésében is szerepet játszanak.
A társadalmi elszigetelődés ugyanis az egyik legkevésbé látványos, mégis legsúlyosabb probléma. Az egyedül élő idősek körében gyakoribb a depresszió, a kognitív hanyatlás és az egészségromlás. Sok szakember hangsúlyozza, hogy az idősgondozás nem merülhet ki az orvosi ellátásban.
„A kapcsolatok legalább annyira létfontosságúak, mint a gyógyszerek”
– hangzik el gyakran a témával foglalkozó elemzésekben.
Gazdasági szempontból sem elhanyagolható az idősödés hatása. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága sok országban már most viták tárgya. Egyre többen vetik fel, hogy az időskor és a munkavégzés fogalmát újra kell gondolni. Rugalmas munkaformák, részmunkaidős lehetőségek és élethosszig tartó tanulás segíthet abban, hogy az idősebb generációk tovább maradjanak aktívak – ha szeretnének. Ez nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem az egyéni önbecsülést és mentális jóllétet is erősíti.
Az idősödő társadalomra adott válaszok tehát messze túlmutatnak az egészségügyi kérdéseken. Átfogó szemléletváltásra van szükség, amely az időskort nem teherként, hanem értékes életszakaszként kezeli. Azok az országok, amelyek időben felismerik ezt, nemcsak a jövő problémáira készülnek fel, hanem egy befogadóbb, emberközpontúbb társadalmat is építenek.
Forrás: Healthline – eredeti cikk linkje: How Should Countries Care for Their Aging Populations?
Link másolása
