Tisza Párt: valódi politikai alternatíva vagy érzelmi távolodás?

A 2024-es EP-választás egyik legnagyobb meglepetését a Tisza Párt okozta: néhány hónap alatt olyan szintű társadalmi támogatottságot szerzett, amely több régi ellenzéki formációt is maga mögé utasított. De mire épül ez a siker? Valóban egy új politikai alternatívát képviselnek, vagy inkább a kormánytól és a teljes pártrendszertől való érzelmi elfordulás szervezett megnyilvánulásáról van szó?

Egy politikai gesztusból mozgalom

A Tisza Párt körüli figyelem középpontjában Magyar Péter áll – volt igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki korábban Varga Judit férjeként is ismert volt, ma viszont egy új politikai arc szerepét vállalta. A „tiszták pártja” üzenetét személyes hangú nyilatkozataival és a régi elit elleni fellépéssel párosította, amivel sok kiábrándult szavazót tudott megszólítani.

A párt hivatalos nyilvántartásba vétele után rövid időn belül országjáró turné, közösségépítés, saját médiumok és intenzív közösségimédia-jelenlét következet, ami egy igen költséges folyamat, és aminek a finanszírozása a mai napig nem tisztázott. teljesen. A politikai cél egyértelmű: „a Fidesz leváltása, de nem a baloldallal közösen” – hangsúlyozta többször is Magyar Péter.

A program: elvek vannak, részletek kevésbé

A Tisza Párt eddig elsősorban erkölcsi és intézményi reformokat ígért. A honlapjukon közzétett alapelvek között szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, a korrupció elleni harc, az európai uniós integráció támogatása és az oktatási rendszer átalakítása.

A gazdaságpolitikai vonatkozások egyelőre háttérben maradtak. Bár Magyar Péter többször elutasította a „neres gazdasági modell” működését, ami az állami megrendelések esetén a hazai cégek preferálását jelenti. Ez, főleg az uniós pénzek esetén értelemszerűen szórja az brüsszeli vezetés szemét, hisz a támogatás csak csekély része áramlik vissza az unióba. Ehelyett átláthatóbb közbeszerzési rendszert sürgetett, konkrét adózási vagy versenyképességi javaslatokat, de ezeket egyelőre nem mutattak be. Mint a Telex egyik összefoglaló cikke is megjegyzi: „Magyar Péter eddig ügyesen kerüli, hogy konkrét állásfoglalásokba bonyolódjon, ezáltal sokféle szavazó marad mellette.”

A párt kommunikációja tudatosan egyszerű, világos jelszavakra épül. A „tisztaság”, az „elszámoltatás” és az „újrakezdés” fogalmai hangsúlyosak. Magyar Péter egyik legmeghatározóbb mondata a kampányidőszakban az volt: „A magyar embereknek joguk van hinni abban, hogy lehet tisztességes politikát csinálni ebben az országban.” – mondta egy győri fórumon.

A Fidesztől való különbözés: több stílus, mint tartalom

A kormánypárti sajtó – főként a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo – kritikusan, de óvatosan kezeli a Tisza Pártot. A Mandiner így fogalmazott egy elemzésében: „Magyar Péter nem új világot hozott, hanem új csomagolást egy régi ígéretnek: hogy majd valaki rendet tesz, de nem lesz baloldali.” – írta a mandiner.hu

A kritikus nézőpont szerint a párt sok tekintetben a Fidesz világából építkezik: egyéni felelősségre, nemzeti függetlenségre, családcentrikus értékrendre hivatkozik – de immár a Fidesz nélkül. Vagyis a tartalom nem mindig különbözik élesen, inkább a bizalom elvesztése mozgatja a szavazókat. A HVG viszont úgy látja, hogy „a Tisza Párt nem csupán a Fidesznek, hanem a teljes rendszernek akar alternatívája lenni. Ezért nem áll be sem a régi ellenzéki sémákba, sem a kormánypárti logikába.”

Ez is mutatja: a közéleti értelmezés még folyamatban van, nincs egységes kép arról, hogy Magyar Péter és pártja valójában milyen jövőképet képvisel.

Társadalmi támogatottság: több, mint protestszavazat?

A közvélemény-kutatások alapján a Tisza Párt a legerősebb ellenzéki erővé vált – különösen a városokban, a diplomás és fiatalabb korosztály körében. Többen viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a támogatottság egyelőre nem feltétlenül ideológiai, inkább érzelmi.

Ahogy a politikai elemző Török Gábor politológus a 24.hu-nak nyilatkozta: „Sokan nem azért szavaztak a Tisza Pártra, mert pontosan tudják, mit képvisel, hanem azért, mert másban már nem bíznak.” Ez a fajta támogatás egyszerre lehet erősség és gyengeség is: erősség, mert gyors és széles, gyengeség, mert könnyen elapadhat, ha nem válik politikai tartalommá.

Az ellenzéki oldal viszonya: szövetséges vagy rivális?

A jelenlegi ellenzéki pártok – DK, Momentum, MSZP, LMP – közül többek kommunikációja távolságtartó, sőt néhol kritikus. Egyes politikusok szerint a Tisza Párt elvonja a figyelmet az intézményesült ellenzéki munkáról, és megosztja az ellenzéki tábort.

Mások viszont azt hangsúlyozzák: ha valódi kormányváltás a cél, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlen valamilyen együttműködés. A Tisza Párt viszont ezt jelenleg kategorikusan elutasítja. „Nem kívánunk semmilyen pártlistára közösen állni azokkal, akik részt vettek ebben a politikai színjátékban az elmúlt 20 évben.” – nyilatkozta Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában.

Tisza – az ígéret politikája

A Tisza Párt jelenleg sokak számára egy válasz: kiábrándultság, bizalomvesztés és politikai fáradtság következménye. De a válasz még nem feltétlenül jelent alternatívát. Jelen állás szerint a párt legnagyobb ereje nem a programjában, hanem abban van, hogy képes volt tematizálni a „változás iránti vágyat”.

Ahogy egy elemző fogalmazott: „A Tisza Párt egy politikai gesztus – és még kérdés, lesz-e belőle politikai valóság.” A párt sok tekintetben még „ígéretként” létezik. Egy új politikai mentalitás reményeként jelent meg, de hogy ebből valóság, kormányzóképes erő vagy hosszú távú mozgalom lesz-e, azt az idő dönti el. A következő hónapok dönthetik el, hogy Magyar Péterék tudnak-e érdemben és tartalmilag is megkülönböztethető politikai ajánlatot adni, vagy hosszabb távon is egyfajta „intézményesített kiábrándultság” marad a helyük a politikai palettán.

A párt politikai palettán betöltött szerepe egyelőre kettős: egyszerre alternatíva és tükör – tükör a jelenlegi hatalomnak, és tükör a kiábrándult választói rétegek érzéseinek. A kérdés már csak az, hogy a Tisza Párt tud-e érdemi tartalommal megtölteni egy ekkora elvárást. És ha igen – vajon milyen áron?

Fotó: Vas Julianna / Startlap.hu