Munkanélküliség és foglalkoztatottság az év első felében

Főbb munkaerő-piaci adatok és trendek

Több ellenzéki médium is foglalkozott a szokatlannak tartott jelenséggel, hogy az év ezen időszakában csökkenés volt tapasztalható a foglalkoztatottak számában. A 444.hu szerint „Február-áprilisban már kezdenek megjelenni a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák, emiatt pedig inkább emelkedni szokott a foglalkoztatottság, minthogy csökkenjen. Arra is 2020-ban volt példa utoljára egyébként, hogy éves bázison csökkenjen a foglalkoztatottság”. A legfrissebb statisztikák szerint 2025 áprilisában a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 666 ezer fő volt, ami 32 ezerrel valóban kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 215–217 ezer fő körül alakult, a munkanélküliségi ráta viszont 4,4 százalékos szinten stabilizálódott.

Kormányzati értékelés és intézkedések

A kormány szerint a magyar foglalkoztatottság továbbra is az uniós élmezőnyben van, a munkanélküliség mértéke pedig az EU-átlag alatt maradt. Összehasonlításképpen Ausztriában a gazdasági recesszió miatt a munkanélküliség 2025-re várhatóan 5,3%-ra nő, ami a COVID utáni mélypont óta a legmagasabb érték. Németországban is jelentős nyomás alá került a munkaerőpiac 2025-ben. Az év elején majdnem hárommillió fő volt munkanélküli, ami 186 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az ipari és építőipari cégek jelentős része elbocsátásokat tervez: egy friss felmérés szerint a német cégek több mint egyharmada készül létszámcsökkentésre 2025-ben. Az exportpiacok gyengélkedése, a tartós recesszió és a kereskedelmi bizonytalanságok (pl. amerikai vámintézkedések) miatt a munkahelyteremtés lelassult, a betöltetlen álláshelyek száma is jelentősen csökkent Németországban.

A kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése, ezért különféle támogatásokkal (például elhelyezkedési juttatás) ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy a versenyszférában helyezkedjenek el. A hivatalos narratíva szerint a foglalkoztatottság csökkenése részben demográfiai okokra, részben pedig a gazdaság szerkezeti átalakulására vezethető vissza, és a kormány intézkedései pozitívan hatnak a munkaerőpiacra, különösen az idősebb korosztályban. A foglalkoztatáspolitikai programok – például a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” program – jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több inaktív munkavállaló visszatérjen a munkaerőpiacra.

Ellenzéki kritika és alternatív javaslatok

Ellenzék, kormánykritikus hangok, különösen a Demokratikus Koalíció (DK) a kormány munkaerő-piaci politikáját okolja a foglalkoztatottság csökkenésért. Szerintük a kormány gazdaságpolitikája miatt egy év alatt 34 ezer ember veszítette el a munkáját, és a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a szám tovább nőhet. A DK azt követeli, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 3 hónapról 9 hónapra emeljék, mivel a kutatások szerint átlagosan egy évbe telik új munkahelyet találni. Az ellenzék szerint a kormány cserbenhagyja azokat, akik elvesztik állásukat, és csak addig fontosak, amíg dolgoznak és adót fizetnek.

Korábbi ellenzéki kritikák szerint a kormány megszorító intézkedései (például a kata eltörlése, rezsicsökkentés módosítása) és az infláció növekedése is hozzájárultak a munkahelyek megszűnéséhez. Szerintük a kormány nem tudja és nem is akarja megvédeni a magyar családokat, és a munkahelyek védelme helyett megszorításokat hajt végre.

Független szakértők is egyetértenek abban, hogy a tartós munkanélküliek aránya jelen pillanatban magas, és a közfoglalkoztatás önmagában nem jelent hosszú távú megoldást, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban és az alacsony iskolai végzettségűek körében. A szakképzés fejlesztése, a mobilitás javítása és a munkaerőpiaci eszközök diverzifikálása lenne szükséges a fenntartható foglalkoztatottság érdekében. Ez azonban egy hosszú távú folyamat, de összhangban van a kormány által is kommunikált célokkal.