Irán és a világ: Mi jöhet az amerikai légicsapások után?

A Közel-Keleten kiéleződött feszültség mára túlmutat két ország konfliktusán. Az Izrael és Irán közti közvetlen összecsapások után az Egyesült Államok is nyílt katonai beavatkozást hajtott végre: az iráni atomlétesítmények elleni légicsapás a világpolitika egyik legnagyobb horderejű eseményévé vált. De mi jöhet ezután? További háborús eszkaláció vagy új hatalmi egyensúly? És hogyan reagál a világpiac, a térség és a magyar külpolitika?

Ebben az összefoglalóban két oldalról vizsgáljuk meg a várható következményeket:

1. a katonai eszkaláció lehetőségét,
2. és a gazdasági, geopolitikai hatásokat.

1. Katonai feszültségek: a térség a szakadék szélén

Irán jelenlegi katonai helyzete

A célzott amerikai csapások elsősorban iráni atomlétesítményeket és katonai radarokat értek. Bár Irán hivatalos közleményei szerint „a károk mérsékeltek”, független források jelentős infrastrukturális veszteségekről írnak. Az iráni hadsereg mozgósította az elit Forradalmi Gárda egységeit, és fokozta a légvédelmet.

Elemzők szerint Irán jelenleg nem képes hosszú távon felvenni a harcot az USA-val, de rövid távon aszimmetrikus eszközökkel – pl. rakétatámadásokkal, drónokkal, proxy milíciákkal – képes lehet zavart kelteni a térségben.

Új szereplők a frontvonalon?

A jemeni húszi milícia hivatalosan bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Iránnak. Emellett Szíria és Libanon egyes síita fegyveres szervezetei is aktivizálódtak. A Hezbollah – bár hivatalosan még nem vállalt szerepet – fokozta jelenlétét az izraeli határok közelében.

A Mandiner így fogalmaz:„A Közel-Kelet lassan egy új hidegháborús övezetté válik, ahol a regionális és világhatalmak már nem közvetetten, hanem nyíltan méregetik egymást.”
(Mandiner.hu – Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket)

Oroszország: partner vagy potenciális frontvonal?

Moszkva gyorsan reagált a konfliktusra. Az orosz külügyminisztérium „aggodalomra okot adónak” nevezte az amerikai beavatkozást, és felszólította Washingtont a konfliktus leállítására. Medvegyev egy ponton azt írta az X-en:„Akik a nukleáris szikrát gyújtogatják, azok tudják meg: a tűz visszafelé is perzsel.”

Donald Trump válasza nem sokáig váratott magára:„Medvegyevnek ideje lenne kevesebbet tweetelni és többet gondolkodni. A nukleáris szóval ne dobálózzanak csak azért, mert hangzatos.”(Forrás: mandiner.hu)

Elemzők szerint a nyilatkozatok még nem jelentenek tényleges katonai eszkalációt, de az orosz–iráni kapcsolatok mélyülése hosszú távon befolyásolhatja a NATO-stratégiát is. Egyelőre Moszkva nem jelezte, hogy közvetlenül részt venne a konfliktusban.

2. Gazdasági következmények: globális labilitás az olajárnyomás alatt

A Hormuzi-szoros: a világ egyik legfontosabb olajútvonala

Irán az elmúlt napokban többször is megpendítette, hogy a Hormuzi-szoros „katonai és logisztikai ellenőrzése” stratégiai céljává válhat, ha a Nyugat tovább támadja az ország szuverenitását.

Ez a szoros – amely Omán és Irán között húzódik – a világ olajszállításainak kb. 20%-át bonyolítja le. Ha Irán akár időszakosan is lezárja ezt az útvonalat, az:

• azonnali olajár-emelkedést okoz,
• veszélyezteti a globális ellátási láncokat,
• és kiszámíthatatlan ármozgásokat indít be az energiatőzsdéken.

Irán saját olaja is itt megy – önsorsrontás lenne a lépés? Felmerül a kérdés: ha Irán is ezen a tengeri útvonalon szállítja ki olaját, nem saját magát is megbénítaná? A válasz bonyolultabb. Irán olajának jelentős része jelenleg kereskedelmi szankciók miatt „fekete piacon” mozog, főként Kínába és Indiába. Ezeket a szállítmányokat már most is külön utakon, gyakran közvetítőkön keresztül mozgatják.

Ha a szoros lezárása geopolitikai figyelmet eredményez és növeli az olaj árát, Irán politikailag és gazdaságilag is nyereséget könyvelhet el – legalább rövid távon.

Oroszország ás Kína is nyerhet a helyzeten

Moszkva az ukrajnai háború miatt részben ki lett zárva a nyugati energiapiacokról, és már most is Kína, India és más ázsiai államok felé értékesíti kőolaját. Ha az iráni válság felnyomja az árakat, ez közvetlenül előnyös az orosz költségvetés számára.

Ráadásul a nemzetközi diplomácia figyelmének átterelődése a Közel-Keletre relatíve „csendesebb szakaszt” teremthet Ukrajnában, akik egyes hírek szerint újabb oroszország hátországában végrehajtott nagyszabású akciókkal akciókkal próbálják majd magukra vonni a figyelmet. „Ha az Egyesült Államok figyelme kettéválik, az geopolitikai mozgásteret teremt Oroszország és Kína számára is.” – irja a Teles egy háttérelemzésében

Vajon Kína is kihasználja az adódó alkalmat a tajvani konfliktusban? Több nyugati biztonságpolitikai szakértő szerint Kína is fokozott aktivitással követi a közel-keleti fejleményeket. Egyes vélemények szerint Tajvan szempontjából minden amerikai katonai elköteleződés más régiókban távolítja a védőernyőt – azaz Kína számára stratégiailag előnyös lehet.

3. Magyar szempontból: biztonság, olaj és diplomácia

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten összehívta a Védelmi Tanácsot, és úgy fogalmazott: „A világ egy újabb háborús küszöbhöz érkezett. Magyarországnak most is a biztonságát kell első helyre tennie.” A magyar diplomácia – Szijjártó Péter vezetésével – igyekszik elkerülni minden nyílt állásfoglalást, de hangsúlyozza a béke megőrzésének fontosságát.

Energiaügyi szempontból: Magyarország orosz és azeri forrásból is importál kőolajat, így az iráni hatás közvetlenül nem végzetes, de az áremelkedés közvetett módon minden szektorra hatással lehet.

Változó világ – változó biztonság

Az iráni–izraeli–amerikai feszültség nem zárult le, hanem új fejezetet nyitott. A világpolitikai térképen új erővonalak alakulhatnak ki, ahol a katonai és gazdasági következmények összefonódnak. A kérdés már csak az: ki tudja majd irányítani ezt a krízist – és milyen áron? A történelem szerint az olaj, a fegyverek és a diplomácia sokszor egyszerre íródnak egyetlen mondatba.