Vitákat gerjeszt az Egyesült Államok új békejavaslata: szakértők szerint alábecsüli az ukrajnai konfliktus összetettségét

A békejavaslat fő problémája: politikai realitások helyett idealizmus

A terv egyik leginkább vitatott eleme, hogy olyan kompromisszumokra épít, amelyek jelenleg mindkét fél számára lényegében elképzelhetetlenek. Washington javaslata a területi kérdések „rugalmas kezelését” szorgalmazza, ami az ukrán lakosság jelentős része számára vörös vonalat jelent: a megszállt területek visszaszerzése nem tárgyalási alap, hanem a háború célja. Moszkva oldaláról pedig az a feltételezés tűnik irreálisnak, hogy Oroszország kész lenne feladni az elmúlt években kiépített katonai pozícióinak vagy befolyási zónáinak jelentős részét.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a javaslat nem veszi kellően figyelembe az ukrán társadalom politikai és érzelmi állapotát. A háború több mint két éve tart, és az ország jelentős veszteségeket szenvedett el, így bármilyen békemegállapodásnak olyan feltételeket kell tartalmaznia, amelyek nem kérdőjelezik meg a lakosság áldozatvállalását. A jelenlegi amerikai javaslat azonban sokak szerint nem rezonál ezekkel a társadalmi elvárásokkal, ami megnehezítheti annak belpolitikai elfogadását is.

A konfliktus nemzetközi vonatkozásai szintén fontos tényezők, amelyekkel a javaslat csak részben foglalkozik. Az Egyesült Államok béketörekvése minden bizonnyal reagál a háború okozta globális fáradtságra, az energiaárak ingadozására és az amerikai belpolitikai nyomásra is. Ezek a megfontolások azonban sok esetben eltérnek Európa és különösen Kelet-Európa biztonsági prioritásaitól. A térség államai egyre határozottabban képviselik azt az álláspontot, hogy egy elhamarkodott vagy rosszul megfogalmazott kompromisszum hosszú távon instabilitáshoz vezethet, sőt akár újabb konfliktusokat is előidézhet.

A békejavaslat további dilemmát jelent a NATO számára is. Ha Washington olyan irányba mozdul, amelyet a szövetség többi tagja nem támogat, az feszültséget szülhet a katonai együttműködésben, és újraértelmezésre késztetheti a kollektív biztonság szerepét a régióban. Éppen ezért több elemző hangsúlyozza, hogy bármilyen békefolyamatnak nem csupán kétoldalúnak kell lennie, hanem illeszkednie kell a tágabb európai stratégiai keretbe is.

Ukrajna hivatalos reakciója visszafogott volt, ám a nyilatkozatokból az derül ki, hogy a kijevi vezetés egyértelműen olyan béketervet szeretne, amely nem gyengíti az ország területi integritását és önrendelkezését. A mostani amerikai javaslat azonban sok kérdést hagy nyitva, és nem kínál világos garanciákat arra, miként biztosítható a szuverenitás hosszú távú védelme.

Összességében az új béketerv inkább tűnik egy politikai gesztusnak, mint egy kivitelezhető folyamat alapjának. Szakértők szerint a konfliktus bonyolultsága, a geopolitikai érdekek szerteágazó hálózata és az érintett társadalmak traumái olyan tényezők, amelyek figyelembevétele nélkül bármilyen békejavaslat kudarcra van ítélve. A következő hónapok döntő jelentőséggel bírnak majd abban, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e olyan stratégiát kialakítani, amely valóban összhangban áll a régió valóságával és Ukrajna hosszú távú érdekeivel.

Forrás: The Conversation – Peace plan presented by the US to Ukraine reflects inexperienced, unrealistic handling of a delicate situation