Vihar miatti vasúti károk a GYSEV térségében: hétfőn is pótlóbuszok és hosszabb menetidők a Dunántúlon

A vasárnapi viharos szél nemcsak a közutakon, hanem a vasúti infrastruktúrában is érezhető károkat okozott a Dunántúlon: több helyen kidőlt fák rongálták meg a felsővezetékeket, ami hétfőn is kihatott a menetrendre. A Mávinform tájékoztatása szerint két vonalszakaszon a déli órákig elhúzódó helyreállítás miatt pótlóbuszos átszállásra és hosszabb menetidőkre kellett számítani. 

Az egyik érintett terület a Székesfehérvár–Veszprém vasútvonal, ahol Pétfürdő és Hajmáskér között átmenetileg nem közlekedtek a vonatok. A kieső szakasz miatt az utasoknak pótlóbuszra kellett átszállniuk, ami a megszokottnál hosszabb eljutási időt és a csatlakozások újratervezését jelentette. A tájékoztatás alapján Budapest irányába Székesfehérvárról a következő járatokkal lehetett továbbutazni, és a forgalmi rendhez igazodva az InterCity-vonatok helyjegy nélkül is igénybe vehetők voltak. Ez a gyakorlat a rendkívüli helyzetekben gyakran alkalmazott „kapacitásmentő” megoldás: a vasút így próbálja csökkenteni a torlódást és rugalmasabbá tenni az utazást azoknak, akik a kimaradó vagy késő vonatok miatt kényszerülnek alternatívára. 

A másik problémás szakasz a dél-balatoni vonal térsége volt: Balatonszentgyörgy és Zalakomár között szünetelt a vasúti közlekedés, ezért Balatonszentgyörgy és Nagykanizsa között pótlóbuszok vitték az utasokat. A buszos átszállás azonban nem pusztán kényelmi kérdés: a vasúti menetrend kötöttségeihez képest a közúti pótlás kiszámíthatóságát befolyásolhatja a forgalom, a megállók elhelyezkedése, illetve az, hogy a buszok mennyire tudják tartani a vasúti csatlakozásokat. A Mávinform szerint egyes csatlakozások nem voltak tarthatók, ami különösen azoknak jelenthetett nehézséget, akik több átszállással, például távolsági járatokkal tervezték az útjukat. 

A dél-balatoni térségben a menetrendi módosítások konkrét járatokat is érintettek: a 8747-es számú személyvonat kimaradt, utasai más InterCityvel utazhattak tovább. A rendkívüli helyzethez igazodva az érintett IC több helyen is megállt, hogy felvegye a kimaradó személyvonat utasait. Ez a megoldás ugyan lassíthatja a távolsági vonatot, de a vasúti üzemvitelben gyakran ez az egyik leggyorsabb módja annak, hogy a kieső kapacitást részben pótolják, és ne maradjanak ellátatlanul kisebb állomások sem. 

A mostani eset ismét rámutat arra, mennyire sérülékeny a vasúti közlekedés a szélsőséges időjárási helyzetekben. A felsővezeték-hálózat sérülése tipikusan olyan hiba, amely nem „csak” késést okoz: az áramellátás kiesése miatt egy-egy szakaszon a vonatközlekedés teljesen leállhat, és a helyreállítás sokszor összetett, mert a kárelhárításnak egyszerre kell figyelembe vennie a biztonságot, a műszaki hozzáférést és a forgalomszervezést. A kidőlt fák eltávolítása, a vezetékek javítása, a pálya ellenőrzése és a fokozatos visszaállás mind időigényes folyamat, különösen, ha több helyszínen párhuzamosan kell beavatkozni.

A Dunántúlon – ahol a GYSEV és a MÁV hálózata több ponton egymásra épül, és az utasok számára a szolgáltatói határok gyakran láthatatlanok – az ilyen zavarok gyorsan láncreakciót indíthatnak. Egy kieső szakasz nemcsak az adott vonalon okoz fennakadást, hanem a csatlakozó vonalakra is átterjedhet: később induló szerelvények, felboruló fordulók, és a járművek, illetve személyzetek átcsoportosítása mind növelik a késések kockázatát. A pótlóbuszok beállítása ugyan csökkenti a teljes leállás társadalmi költségét, de a vasút versenyképessége szempontjából mégis érzékeny pont: a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az egyik legfontosabb utasélmény-tényező, különösen a munkába járók és a távolsági utazók esetében. 

A helyzet kezelése szempontjából kulcskérdés a tájékoztatás minősége és gyorsasága. A Mávinform részletesen jelezte az érintett szakaszokat, a pótlás rendjét, valamint azt is, milyen alternatív járatokkal lehet továbbutazni, és hol engedélyezett a helyjegy nélküli IC-használat. Az ilyen információk azért fontosak, mert rendkívüli helyzetben az utasok döntései – várakozás, kerülőút, másik vonat választása – percek alatt dőlnek el, és a bizonytalanság önmagában is torlódást okozhat a peronokon, pénztáraknál vagy az online csatornákon. 

Összességében a vasárnapi vihar következményei hétfőn is érezhetők voltak a Székesfehérvár–Veszprém, illetve a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa térségében. A pótlóbuszok és a rugalmasabb jegyhasználati szabályok átmenetileg enyhíthetik a kellemetlenségeket, de a történet nagyobb tanulsága az, hogy a szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá váló epizódjai mellett a vasúti infrastruktúra ellenálló képessége és a gyors helyreállítási kapacitás stratégiai kérdéssé válik. A következő napokban az utasok számára a legfontosabb a friss menetrendi információk követése és azzal való számolás, hogy a helyreállítás után is előfordulhatnak utóhatások, amíg a forgalom teljesen vissza nem áll a megszokott rendbe.

Forrás: Index - eredeti cikk linkje: Hétfőn is változásokra kell számítani az extrém időjárás miatt elesett vasútvonalakon