Trump–Von der Leyen vámüzlet: győzelem vagy vereség?
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, és Donald Trump amerikai elnök között 2025 júliusára leendő vámszintű alku volt a cél, miután Trump 50%-os vámtarifa bevezetését helyezte kilátásba, amennyiben július 9-éig nem születik megállapodás. Az EU hivatalosan 15%-os konszolidált vámtétel elfogadásáról tárgyalt — ez kevésbé kedvező, mint a brit 10%-os megállapodás, de jobb, mint a Trump által kezdetben kilátásba helyezett 50%.
A megállapodás keretében végül a legtöbb EU-importáru esetén valóban 15%-os vámszint született megállapodásként. Ugyan ez a brit egyezményhez képest magasabb volt, de elkerülte a drasztikus 30–50%-os meghosszabbodó vámtarifát, amely mindkét fél piacát súlyosan károsította volna.
Brüsszel szerint ez egy lehetőség, de hiányoznak részletek
Von der Leyen elnök hangsúlyosan említette: „az Európai Unió készen áll a keretszerződésre”, de emellett felhívta a figyelmet arra, hogy egy részletekben gazdag, végleges megállapodás rövid határidőn belül nem elképzelhető. Emellett többször is előtérbe helyezte a „zero-for-zero” javaslatot: azaz ipari termékek teljes vámmentességét az USA-val szemben – írta az euronews.com.
Politikai reakciók: „Győzelem vagy porhintés?”
A magyar kormány élesen bírálta az alkut. Orbán Viktor szerint Trump „megette Von der Leyent reggelire”, mondván: az USA elnöke túl gyenge partnerre talált az európai elnökben. Szijjártó Péter külügyminiszter hozzátette: Brüsszel „padlóra kerülésével” torzult az európai érdekérvényesítés.
Európai szempontból is aggály merült fel: Franciaország ragaszkodott a kiegyensúlyozott, kiegyenlített tarifaszerkezethez; a német ipari vezetők inkább gyors megoldást támogattak akár több engedménnyel is, ha az stabilitást hoz.
A Trump–Von der Leyen vámalku első pillantásra a „megúszás politikája” is lehetne: sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút, de csak az ár megfizetése után. Az amerikai elnök az alku kapujában úgy viselkedett, mint aki már meg is nyerte a tárgyalást – és végső soron igaza lett: a 15%-os keretszintet ő diktálta, nem Brüsszel. A narratíva, miszerint Von der Leyen „megvédte Európát”, sokak szerint PR-fogás. A magyar és lengyel vezetés számára ez újabb példája annak, miért tartják túl puhának a brüsszeli elitet. Az alku eredményeként az USA továbbra is dominálja a transzatlanti piacot, míg Európa még csak keresgeti az egységes érdekérvényesítés eszközeit.
Gazdasági hatáselemzés: Mit jelent a 15%-os vámtétel?
A 15%-os egyezményes vám egy középutas kompromisszum: jobb, mint a Trump által belengetett 30–50%-os szankciós tarifa, de rosszabb, mint a Nagy-Britanniának adott 10%-os kedvezmény. A leginkább érintett szektorok:
- Járműipar és nehézgépgyártás: a német, francia és magyar gyártók exportját érzékenyen érintheti a magasabb árverseny az amerikai piacon.
- Agrár- és élelmiszeripar: egyes feldolgozott termékek versenyképessége romlik.
- Digitális és technológiai szolgáltatások: a vámalku ezeket nem rendezi, így a technológiai multik (pl. SAP, Siemens) továbbra is billegő helyzetben vannak.
A magyar export szempontjából leginkább a német autóipari láncba bekapcsolódott vállalatokat érintheti negatívan a megállapodás. A végső hatás mértéke attól is függ, hogy a részletszabályozás mennyire lesz EU-konform, és hogy a nemzeti kormányok milyen ágazati támogatásokat tudnak mozgósítani az átálláshoz.