Titkos állatkert Keszthelyen: védett és veszélyes fajokat találtak egy családi háznál

Február 10-én Keszthelyen olyan hatósági akció zajlott, amely ritkán kerül a nyilvánosság elé: egy családi háznál „titkos állatkertet” lepleztek le. A Zala Vármegyei Kormányhivatal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai – a gyanú felmerülése után – a helyszínre mentek, majd értesítették a rendőrséget. A bejelentés nyomán a rendőrök intézkedtek, és a helyszínen elfogtak egy 45 éves férfit, akit előállítottak, majd természetkárosítás bűntette gyanúja miatt gyanúsítottként hallgattak ki. 

A két forrás közös állítása szerint az ingatlan több pontján – a házban, az udvaron és melléképületekben – tartottak állatokat, köztük védett, veszélyeztetett, illetve a közbiztonság szempontjából is kockázatos fajokat. A felsorolás alapján nem egyszerű „különleges hobbiállatokról” volt szó: a hatóságok szervált és ormányos medvét is találtak. Emellett a beszámolók szerint előkerültek többek között mosómedvék, szurikáták, selyemmajmok, különleges papagájok, muntyákszarvas, valamint egy gepárdra emlékeztető macskaféle is. 

A történet egyik tanulsága éppen az, hogy az illegális állattartás nem feltétlenül eldugott telephelyeken vagy ipari környezetben történik. Itt egy lakóingatlan – nappali, udvar, melléképületek – vált olyan hellyé, ahol a fajok igényei, a tartási körülmények és a jogszabályi keretek könnyen ütközhetnek egymással. A védett és veszélyeztetett állatok tartása Magyarországon szigorú engedélyezéshez, nyilvántartáshoz és állatvédelmi, valamint természetvédelmi előírásokhoz kötött; a veszélyes állatok esetében pedig a közbiztonsági szempontok is hangsúlyosak. Egy ilyen „házi gyűjtemény” már pusztán a fajok sokfélesége miatt is felveti a kérdést: hogyan jutottak az állatok az ingatlanba, és milyen ellenőrzési pontok maradhattak ki a láncból. 

A hatósági fellépés menete a közölt információk alapján több szereplő összehangolt munkájára épült. A kormányhivatal és a nemzeti park szakemberei a természetvédelmi szempontokat képviselték, a rendőrség pedig a büntetőeljárás oldaláról lépett be. A férfi elfogása és gyanúsítotti kihallgatása arra utal, hogy az ügyet nem pusztán közigazgatási szabálytalanságként, hanem bűncselekmény gyanújaként kezelik. A „természetkárosítás” tényállása tipikusan akkor merül fel, ha védett fajokkal kapcsolatos jogellenes tevékenység – például tartás, kereskedelem, szaporítás – olyan súlyú, hogy büntetőjogi következményekkel járhat. 

Az akció másik fontos eleme az állatok sorsa. A beszámolók szerint az állatok egy részét a Fővárosi Állat- és Növénykert vette át, a többiek elhelyezéséről pedig a természetvédelmi hatóság intézkedett. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy az állatokat ideiglenes vagy végleges befogadóhelyre szállítják, ahol biztosítható a fajnak megfelelő tartás, az állatorvosi vizsgálat, a karantén és – ha lehetséges – a hosszabb távú elhelyezés. A „különleges” fajok esetében ez logisztikailag és szakmailag is nehéz feladat: nem minden intézmény rendelkezik megfelelő férőhellyel, szakértelemmel vagy engedélyekkel, ráadásul az állatok stresszterhelése is jelentős lehet egy ilyen kényszerű költöztetés során.

A keszthelyi eset illeszkedik egy tágabb európai problémába: az egzotikus állatok iránti kereslet – legyen szó presztízsről, ritkaságról vagy üzleti haszonról – időről időre párhuzamos, nehezen követhető beszerzési csatornákat hoz létre. A védett fajok nemzetközi kereskedelmét a CITES-egyezmény szabályozza, de a jogszerű papírok megléte önmagában sem old meg mindent: a tartási körülmények, a szaporítás, a továbbadás és a nyomon követhetőség mind olyan pontok, ahol visszaélések történhetnek. A hatóságok mostani fellépése azt jelzi, hogy a természetvédelmi és rendészeti szervek igyekeznek reagálni az ilyen jellegű kockázatokra, még ha az ellenőrzés sokszor információk, bejelentések vagy gyanú alapján indul is. 

Közbiztonsági szempontból sem mellékes, hogy a felsorolt fajok között több olyan is szerepel, amely – méreténél, viselkedésénél vagy tartási igényeinél fogva – veszélyt jelenthet, ha nem megfelelő körülmények között tartják. Egy szervál vagy egy ormányos medve nemcsak az állattartóra, hanem a környezetére is kockázatot jelenthet: szökés, támadás, illetve a nem megfelelő tartásból fakadó stressz és agresszió mind reális veszély. Emellett állategészségügyi kérdések is felmerülnek, hiszen egyes egzotikus fajok betegségeket hordozhatnak, amelyek megfelelő higiéniai és állatorvosi kontroll nélkül problémát okozhatnak. 

A nyilvánosság számára az ügy jelenleg elsősorban a leleplezés ténye és az állatlista miatt megdöbbentő, a lényegi kérdések azonban a következő hetekben dőlhetnek el: pontosan milyen jogcímen és milyen körülmények között tartották az állatokat, volt-e bármilyen engedély, hogyan kerültek az országba, és milyen felelősség terheli az érintettet. A hatóságok eddigi közlései alapján a büntetőeljárás elindult, az állatok biztonságba kerültek, a történet pedig emlékeztet arra, hogy a természetvédelem nem elvont fogalom: sokszor egy családi ház udvarán, egy melléképületben vagy akár egy nappaliban válik kézzelfoghatóvá, mit jelent a szabályok betartása – és mit kockáztatunk, ha ez elmarad.

Forrás: Telex - eredeti cikk linkje: Titkos állatkertre bukkantak a rendőrök: gepárdszerű macskát és szurikátákat is tartott házában egy keszthelyi férfi