Szőlő utcai botrány: Juhász Péter a célkeresztben

A Szőlő utcai pedofilügy körüli politikai vihar új szakaszba lépett: a hatóságok házkutatást tartottak Juhász Péternél, a volt politikusnál és aktivistánál, akit a kormányoldal az „álhírkampány” kulcsfigurájaként nevezett meg. Miközben a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté élesen támadja Juhászt és az ellenzéket, a másik oldalon közszereplők és véleményformálók sorra állnak ki mellette. A botrány így már nemcsak a Szőlő utcáról, hanem a politikai kommunikáció eszközeiről is szól.

Házkutatás és nyomozás

A Magyarnemzet és az Index beszámolói szerint az ügyészség utasítására rendőrségi házkutatást tartottak Juhász Péter lakásán. A hatóságok lefoglalták telefonját és számítógépét, a gyanú szerint az eszközökön az úgynevezett „Zsolti bácsi”-botrány terjesztésével kapcsolatos anyagok lehetnek.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté a parlamentben is megszólalt az ügyben: szerinte Juhász „tudatosan terjesztett hazugságokat”, amellyel nemcsak Semjén Zsoltot, hanem a kormány egészét akarta lejáratni. A kormánypárti sajtóban Juhászt „acsarkodó, felőrült prédikátorként” jellemezték, akit az ellenzék politikai fegyverként használt.

Ellenzéki és civil reakciók

Az ellenzéki oldalon ugyanakkor sokan politikai leszámolásnak tartják a házkutatást. A HVG és a Telex idézte Juhász Pétert, aki a Partizánnak adott interjúban kijelentette: a hatósági fellépés célja, hogy elhallgattassák, és szerinte az ügyészség „politikai megrendelést teljesít”.

A 24.hu szerint Molnár Áron (noÁr) és más közszereplők is kiálltak Juhász mellett, azt hangsúlyozva, hogy a gyermekvédelem ügyét nem szabad politikai fegyverként használni. Puzsér Róbert Kossuth téri tüntetésen vett részt, ahol „megbékélésmenetet” hirdettek – az esemény célja a társadalmi nyomás fenntartása volt.

Kormányzati kommunikáció

A kormányzati oldal továbbra is kitart amellett, hogy az egész Szőlő utcai történet álhírkampány. Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette: a politikai következmények világosak, és a kabinet nem hagyja, hogy „a közösségi médiában gyártott rágalmak” rombolják az állam működésébe vetett bizalmat.

Kocsis Máté hangsúlyozta: a vizsgálatok folytatódnak, és szerinte bizonyítékok is lesznek arra, hogy Juhász Péter központi szerepet játszott a botrány gerjesztésében. A Fidesz kommunikációja szerint ezzel „lelepleződik az ellenzék stratégiája”, amely a gyermekvédelem ürügyén kívánt politikai támadást indítani.

Politikai játszma és közbeszéd

A helyzet így kétpólusúvá vált:

Egyfelől a kormánypárti olvasatban Juhász Péter és az ellenzéki szereplők egy hazug kampányt indítottak a kormány ellen, külföldi befolyással és influencerek segítségével. Másik oldalról, az ellenzéki narratívában a hatósági fellépés politikai elnyomás, és a kormány mindent megtesz, hogy elfojtsa az ügy tényleges kivizsgálását.

A közbeszédben egyre kevésbé a Szőlő utcai intézmény ügye van fókuszban, sokkal inkább a politikai kommunikáció eszközei: mi tekinthető bizonyítéknak, mit jelent az „álhír” vádja, és meddig mehet el a hatalom az ellenfelek elleni fellépésben.

Várható következmények

A jövő tehát bizonytalan, de abban a legtöbb elemző egyetért, hogy a Juhász Péter elleni eljárás rövid távon tovább napirenden tartja a botrányt, és a kormány ezzel saját narratíváját erősítheti. Ugyanakkor az ellenzéki oldal a civil mozgósítással és tüntetésekkel igyekszik ellensúlyozni a hatósági nyomást, ami várhatóan újabb utcai megmozdulásokat is hoz. Hosszabb távon a Szőlő utcai ügy egyre kevésbé a konkrét vádakról fog szólni, sokkal inkább a közbizalomról, a politikai kommunikáció hitelességéről és a hatalom korlátairól. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy mindez a 2026-os választási kampány egyik kulcstémájává válik.

Kép: index.hu