Szijjártó Péter: Magyarország a béke oldalán áll az izraeli–iráni konfliktusban

Az izraeli–iráni feszültség újabb fellángolása nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi diplomáciai térben is visszhangot váltott ki. A magyar kormány a kialakult helyzetre gyorsan és határozottan reagált: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban több nyilatkozatban is megerősítette, hogy Magyarország továbbra is „a béke oldalán áll”.

A tárcavezető a közösségi médiában úgy fogalmazott:

„Magyarország célja világos: megakadályozni, hogy újabb háborús tűzfészek alakuljon ki a világban. Ezért minden nemzetközi fórumon a béke üzenetét visszük.”

A bejegyzés szerint Magyarország figyelemmel követi a térség fejleményeit, és kapcsolatban áll a régió több szereplőjével is. Szijjártó emlékeztetett: hazánk egyike volt azon kevés európai országoknak, amelyek az elmúlt években is aktívan fenntartották diplomáciai kapcsolataikat mind Izraellel, mind több arab országgal, köztük Iránnal is.

Egyensúlyozó külpolitika

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az izraeli önvédelemhez való jog elismerése mellett is fontos a mértéktartás és a további eszkaláció elkerülése. „A térség stabilitása nemcsak helyi ügy, hanem globális biztonsági kérdés” – tette hozzá.

Elemzők szerint Magyarország külpolitikai pozíciója sajátos: miközben erős szövetségesi viszonyt ápol Izraellel, az arab világgal is stratégiai kapcsolatokat épít – például az energetikai együttműködés révén. Ez a kettős jelenlét diplomáciai mozgásteret biztosít, de egyúttal óvatosságot is megkövetel.

Nemzetközi háttér

A feszültség hátterében egy Irán által végrehajtott rakétatámadás és az arra adott izraeli válaszlépés áll. Több ország – köztük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország – már hivatalosan is megszólalt az ügyben, és visszafogottságra intette a feleket. Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyelőre nem tett külön javaslatot, de az uniós külügyminiszteri fórumokon a közös európai álláspont kialakításában aktívan részt vesz.

Magyarország jelenleg is a jól ismert béke-diplomáciai üzenetet hangsúlyozza, ahogy tette az orosz–ukrán háború vagy a koszovói válság esetében is. A kérdés az, hogy ezzel a közvetítő szereppel tud-e valós befolyást gyakorolni a folyamatokra – vagy csak morális állásfoglalásként marad meg a nemzetközi kommunikációban.

Fotó: Fotó: MTI / Bodnár Boglárka (2025. május 21.)