Százezermilliárdos érték rejtőzhet Magyarország alatt? Felértékelődtek a hazai ásványkincsek a globális nyersanyagversenyben
A kritikus nyersanyagok stratégiai jelentőségűvé váltak
Az Európai Unió az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a kritikus nyersanyagok biztosítására. Ide tartoznak azok az ásványok és fémek, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek akkumulátoraihoz, a félvezetőiparhoz, a szélturbinákhoz, a napelemekhez vagy éppen a modern hadiipari technológiákhoz.
Jelenleg Európa jelentős mértékben importra szorul ezekből az alapanyagokból, ami geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent. Emiatt minden olyan ország felértékelődhet, amely saját területén rendelkezik ilyen nyersanyagokkal, még akkor is, ha azok feltárása és kitermelése hosszabb folyamatot igényel.
Magyarország földtana sokkal változatosabb, mint sokan gondolják
A geológusok szerint Magyarország területén nemcsak a jól ismert kőolaj- és földgázmezők találhatók meg. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján több térségben is azonosítottak olyan ásványi nyersanyagokat, amelyek a jövő iparágaiban kulcsszerepet tölthetnek be.
A hazai földtani adottságok között réz, mangán, ritkaföldfémekhez kapcsolódó ásványok, valamint más ipari nyersanyagok előfordulásának lehetősége is szerepel. Ugyanakkor ezek mennyisége, minősége és gazdaságos kitermelhetősége jelentősen eltérhet, ezért minden esetben részletes geológiai vizsgálatokra és fúrásokra van szükség.
Nem elég, hogy van ásvány – a kitermelés a döntő
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy egy lelőhely puszta létezése még nem jelent automatikusan gazdasági értéket. Számos tényező befolyásolja, hogy egy készlet valóban hasznosítható-e.
Kulcsfontosságú például a lelőhely mélysége, a nyersanyag koncentrációja, a bányászati technológia költsége, az energiaigény, valamint a környezetvédelmi előírások teljesítése. Egy olyan készlet, amely papíron rendkívül értékesnek tűnik, könnyen lehet, hogy a jelenlegi technológiai vagy piaci feltételek mellett nem termelhető ki nyereségesen.
A geopolitikai helyzet is felértékelte a hazai készleteket
Az elmúlt években a globális ellátási láncok sérülékenysége, valamint a nagyhatalmak közötti verseny jelentősen növelte a stratégiai nyersanyagok jelentőségét. Az Európai Unió célja, hogy csökkentse függőségét a külső beszállítóktól, ezért egyre nagyobb figyelmet fordít a tagállamok saját ásványkincsvagyonának feltérképezésére és hasznosítására.
Ez nem feltétlenül jelenti új bányák gyors megnyitását, sokkal inkább azt, hogy korszerű geofizikai mérések, részletes térképezések és kutatófúrások segítségével pontosabb képet alakítsanak ki a rendelkezésre álló készletekről.
A környezetvédelem továbbra is kulcskérdés
Egy esetleges új bányászati beruházás ma már elképzelhetetlen szigorú környezetvédelmi vizsgálatok nélkül. A modern bányászat célja egyre inkább az, hogy minimalizálja a tájhasználati és vízgazdálkodási hatásokat, ugyanakkor ezek a projektek gyakran így is komoly társadalmi vitákat váltanak ki.
A szakértők szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata annak eldöntése lesz, hogyan lehet összehangolni a nyersanyag-önellátás erősítését a természetvédelmi és fenntarthatósági szempontokkal.
Hosszú távú lehetőség, nem gyors meggazdagodás
Bár időről időre felmerülnek becslések a magyarországi ásványkincsvagyon akár százezermilliárd forintos elméleti értékéről, a szakértők óvatosságra intenek. Az ilyen számok elsősorban a föld alatt feltételezett nyersanyagok piaci értékét jelzik, nem pedig azt, hogy ez az összeg ténylegesen realizálható lenne.
A valódi gazdasági haszon csak hosszú kutatási folyamat, engedélyezés, beruházások és sikeres kitermelés után jelentkezhet. Ugyanakkor a kritikus nyersanyagok iránti világszintű kereslet alapján egyre valószínűbb, hogy Magyarország földtani adottságai a következő évtizedekben stratégiai jelentőségűvé válhatnak.
Kép forrása: Pixabay - Mine, Gold mine, Gold mining
Forrás: 24.hu – eredeti cikk: Kibányászható-e a százezer milliárdos rejtett magyar ásványkincsvagyon? – szakértőkkel elemeztük, mi van az olajon és a gázon túl