Rengeteg autós félreérti az indexelést – akár súlyos baleset is lehet belőle

A Vezess által bemutatott történetben egy sofőr egy kereszteződésben várakozott, miközben balról érkezett egy másik autó. Az érkező jármű lassított és jobbra indexelt, ezért a várakozó sofőr úgy gondolta, biztonságosan kikanyarodhat. A másik autó azonban végül mégsem fordult be, hanem egyenesen továbbhaladt, és összeütköztek.

A szakértők szerint a KRESZ alapján az indexelés önmagában nem jelent elsőbbségadást vagy kötelező irányváltást. Vagyis hiába használ valaki irányjelzőt, a többi közlekedőnek akkor is meg kell győződnie arról, hogy a jármű valóban megkezdi-e a kanyarodást vagy a sávváltást. Az irányjelzés inkább szándékjelzésnek számít, nem pedig biztos ígéretnek.

A közlekedési szakértők szerint az ilyen helyzetek azért különösen veszélyesek, mert sokan reflexből reagálnak az indexre. Gyakori probléma például, hogy egy sofőr elfelejti kikapcsolni az irányjelzőt, véletlenül rossz irányba jelez, vagy egyszerűen meggondolja magát az utolsó pillanatban. Emiatt a többi autósnak mindig a jármű tényleges mozgását kell figyelnie, nem kizárólag az indexet.

Az indexelés szabályai ráadásul a következő években tovább szigorodhatnak az új KRESZ-tervek szerint. Több tervezet is tartalmazza, hogy irányváltás előtt legalább két másodperccel kötelező lenne jelezni a manővert, mert a szakemberek szerint sok baleset abból adódik, hogy a sofőrök túl későn vagy egyáltalán nem indexelnek.

A szakértők szerint a legfontosabb szabály továbbra is az, hogy az elsőbbségadás kötelezettségét nem írja felül az indexelés. Egy kereszteződésben vagy kihajtásnál mindig annak kell meggyőződnie a biztonságos továbbhaladásról, aki elsőbbséget köteles adni. Egyetlen félreértett mozdulat vagy rosszul értelmezett irányjelzés is súlyos karambolhoz vezethet.

Kép forrása: Pixabay – „Golf Arrow Golf Ball”

Eredeti forrás: Vezess – „Rengeteg magyar autós nem tudja ezt az indexelésről, csúnya karambol lehet belőle”