Rekordlétszámmal indul a mohácsi busójárás: február 12–17. között több mint 2700 maskarás várja a telet

Február 12. és 17. között ismét Mohácsra figyel a farsangi időszak egyik legnagyobb hazai eseménye: a busójárás csütörtökön indul, és jövő keddig tart. A szervezők tájékoztatása szerint idén rekordszámú, mintegy 2700 maskarás vesz részt a programokon, összesen 76 busócsoporttal. A várakozások szerint a rendezvény nagyjából százezer látogatót vonzhat, ami egyszerre kulturális siker és komoly logisztikai kihívás egy Duna-parti kisváros számára. 

A busójárás egyszerre téltemető és tavaszköszöntő népszokás, amely az elmúlt évtizedekben fesztivállá nőtte ki magát: a hivatalos programkínálat idén is meghaladja a száz eseményt. A szervezők célja láthatóan az, hogy a látványos, „képeslapra illő” pillanatok mellett a népművészeti és közösségi tartalom is hangsúlyt kapjon – kiállításokkal, népdal- és néptáncprogramokkal, tamburazenekarok fellépéseivel, műhelybemutatókkal, látványfőzésekkel és táncházakkal. 

A nyitónap, február 12. elsősorban a családoké és a gyerekeké. A programban gyermekfoglalkozások, kézműves és népművészeti vásár, valamint a kisbusók, jankelék és gyermek maskarások felvonulása és szabad farsangolása szerepel. Ez a felütés jól jelzi, hogy a busójárás nem pusztán turisztikai attrakció: a hagyomány átadása – a jelmezek, maszkok, szerepek és rítusok megismertetése – a helyi közösség számára legalább olyan fontos, mint a látogatói élmény. 

A hétvége a busójárás „főszezonja”, amikor a legtöbben érkeznek Mohácsra. A programok között kiemelt helyet kap a Busóudvar, amely kézműves és gasztronómiai kínálatával a fesztivál jellegű élményt erősíti. A népművészeti vásár és a műhelybemutatók ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a busómaszk és a hozzá kapcsolódó tárgykultúra nem díszlet: a kézműves tudás, a helyi mesterségek és a közösségi alkotás a hagyomány fenntarthatóságának alapja. 

A leglátványosabb eseményeket a hagyomány szerint farsangvasárnap tartják. Ekkor a busók csónakkal kelnek át a Dunán – a rítus egyik ikonikus mozzanata –, majd felvonulnak a városban. A vasárnapi program része a farsangi koporsó vízre tétele, új busók avatása, és a főtéri máglyagyújtás is, amely egyszerre közösségi ünnep és szimbolikus „tűzszertartás”: a tél elűzésének, a megújulásnak a képe. A busójárás ereje éppen abban áll, hogy a modern fesztiválkörnyezetben is képes megtartani a rítus dramaturgiáját – a felvonulástól a közös tűzig.

A programfolyam hétfőn sem áll meg: a híradások szerint múzeumi gyermekfoglalkozás is szerepel a kínálatban, ami a hagyomány intézményesített, oktatási-kulturális oldalát erősíti. Húshagyókedden pedig a farsangtemetéshez kapcsolódó események zárják a busójárást. A keddi felvonulás a Kóló térről indul, és a nap végén elégetik a telet jelképező koporsót – a farsangi időszak lezárásának, a böjt előtti utolsó nagy közösségi alkalomnak a jelképes gesztusával. 

A busójárás nemcsak helyi ügy: 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is szerepel. Ez a cím egyszerre rang és felelősség. Rang, mert nemzetközi kontextusba helyezi a mohácsi hagyományt; felelősség, mert a „világörökségi” figyelem könnyen a tömegrendezvények tipikus dilemmáit hozza elő: hogyan lehet úgy növelni a befogadóképességet, hogy közben ne sérüljön a közösségi jelleg, és ne váljon a szokás puszta látványelemmé. A rekordszámú résztvevő és a százezresre becsült látogatószám azt jelzi, hogy a busójárás ma már a magyarországi kulturális turizmus egyik csúcsterméke. 

A tömeg azonban a gyakorlatban közlekedési kérdés is. A szervezők a forgalmi korlátozásokra külön is felhívják a figyelmet, részben az épülő Duna-híd környezetében várható változások miatt. A javaslatok között szerepel a tömegközlekedés használata, illetve az újmohácsi parkolás lehetősége. Ez a figyelmeztetés nem puszta formalitás: egy ekkora rendezvényen a város élhetősége és a látogatói élmény nagyban múlik azon, mennyire sikerül elkerülni a belvárosi torlódásokat, és mennyire kiszámítható az érkezés-távozás. 

Összességében az idei busójárás a számok alapján is mérföldkőnek ígérkezik: 2700 maskarás, 76 csoport, több mint száz program és százezres látogatói várakozás. A kérdés minden évben ugyanaz, csak nagyobb léptékben: képes-e a rendezvény úgy növekedni, hogy közben megőrizze azt a sajátos mohácsi arányérzéket, amelyben a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő közösségi gyakorlat. A program alapján a szervezők erre törekednek – a látványos vasárnapi csúcspontok mellett a kézműves, zenei, táncos és gyerekprogramokkal is azt üzenve, hogy a busójárás nem egyetlen pillanat, hanem egy hétig tartó, sokszereplős közösségi történet.

Forrás: Okoshír - eredeti cikk linkje: Több mint 2700 maszkos szereplővel kezdődik a mohácsi busójárás