Putyin és Trump Alaszkában tárgyalhatják Ukrajna jövőjét – Zelenszkij egyre szűkülő mozgástérrel néz szembe

Jövő pénteken Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz Donald Trump és Vlagyimir Putyin, hogy az orosz–ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Bár a részletek titkosak, kiszivárgott információk szerint területi rendezés is terítékre kerülhet – ami komoly dilemmát jelenthet Kijevnek. Volodimir Zelenszkij elutasítja a kompromisszumot, de gyengülő katonai helyzete és csökkenő népszerűsége miatt egyre nehezebb pozícióban van. A háttérben éles geopolitikai érdekharc zajlik, két markánsan eltérő narratívával a háború okairól és kimeneteléről.

Alaszka: a lehetséges fordulópont helyszíne

A Putyin–Trump találkozó bejelentése felerősítette a spekulációkat a békemegállapodásról. Demkó Attila elemző szerint, ha a két vezető egyezségre jut, Ukrajna mozgástere minimálisra csökken, és akár területi engedményekre is kényszerülhet. A Donbassz részleges átadása, illetve más területekért cserébe kötött kompromisszum lehetősége reális forgatókönyvként merült fel. Bár hivatalos részletek nincsenek, a találkozó tényét és jelentőségét minden oldal elismeri.

Zelenszkij: kemény szavak, nehéz helyzet

Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Az ukránok nem adják oda a földjüket a megszállónak.” Ezzel egyértelművé tette, hogy Kijev nem hajlandó területi engedményekre. Ugyanakkor az ukrán hadsereg morálja hónapok óta romlik, a fronton súlyos veszteségek vannak, és a belső közvélemény is változik: friss felmérések szerint az ukránok kétharmada inkább békét szeretne, mint további harcot. Ha az alaszkai tárgyalás valóban áttörést hoz, Zelenszkijre óriási nemzetközi nyomás nehezedhet, hogy fogadja el a megállapodást.

Két világkép csatája a háttérben

A háborúról a nyugati közbeszédben leginkább a „nyílt orosz agresszió” narratívája dominál, amely szerint Moszkva puszta hatalmi terjeszkedésből indította el a háborút. Az alternatív értelmezés szerint azonban a konfliktus gyökerei mélyebbre nyúlnak: Oroszországot hosszú évek NATO-bővítési lépései és a 2014-es majdan-i fordulat provokálták, majd a kijevi kormány további politikai lépései fokozták a feszültséget. E verzió szerint a háborút olyan nyugati gazdasági-politikai érdekcsoportok szorgalmazták, amelyek célja Oroszország meggyengítése és természeti erőforrásainak megszerzése volt.
Trump ebben a szemléletben egy rivális hatalmi kör képviselője, aki a nemzetállami érdekeket helyezi előtérbe, míg a mainstream elemzők – Tarjányi Pétertől a Telex újságíróiig – az orosz agresszióról szóló magyarázatot erősítik. Hogy melyik narratíva áll közelebb a valósághoz, azt a következő hetek történései dönthetik el – Alaszkában akár a háború sorsáról is dönthetnek.

2025.08.09. 16:29:39

További hírek