Politikai vihart kavart Fleck Zoltán beszéde: forradalom vagy közjogi provokáció?

Radikális kijelentések a Tisza Sziget rendezvényen

Fleck Zoltán, az ELTE jogászprofesszora, a hazai közélet és a jogelméleti diskurzus ismert szereplője, újabb erőteljes megnyilvánulásaival került a figyelem középpontjába. A Tisza Sziget elnevezésű ellenzéki fesztiválon, 2025 augusztus elején tartott beszédében a következő kijelentések hangzottak el:

„Forradalomra van szükség, nem kormányváltásra.”
„Ha az ellenzék győz, ígérni, fenyegetni, zsarolni kell a köztársasági elnököt.”

A mondatok hamar körbejárták a nyilvánosságot, és a politikai térfél mindkét oldalán élénk reakciókat váltottak ki. A jogász egyértelműen a jelenlegi politikai rendszer megtöréséről, a politikai folytonosság megszakításáról beszélt, sőt, arról, hogy a hatalmi berendezkedés megváltoztatása érdekében akár közvetlen nyomásgyakorlást is el tudna képzelni – még az államfő irányába is.

Sulyok Tamás határozottan elítélte

A legélesebb választ Sulyok Tamás köztársasági elnök fogalmazta meg, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében nyíltan bírálta Fleck Zoltán kijelentéseit:

„Mit szeretne, Fleck kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Ez nem az államférfiak útja, hanem a politikai nihilizmusé.”
„Demokráciát követel, miközben társadalmasított bűncselekményre buzdít.”

A köztársasági elnök szerint a demokratikus keretek szétfeszítése, amelyet a jogász sugall, a jogállam alapjait fenyegeti. Egyúttal világossá tette, hogy az államfő pozíciója nem lehet tárgya politikai zsarolásnak, és különösen nem oktatók részéről elhangzó nyilvános felhívásoknak.

Intézményi elhatárolódás: az ELTE és a fenntartó is megszólalt

Az ELTE Jogtudományi Kara – ahol Fleck Zoltán oktatóként dolgozik – rövid időn belül hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben elhatárolódott az elhangzottaktól. A közlemény hangsúlyozta, hogy az egyetem az oktatási autonómia híve, ugyanakkor az oktatók közéleti megnyilvánulásai nem keverhetők össze az intézmény hivatalos álláspontjával.

Az egyetem fenntartója – a Kulturális és Innovációs Minisztérium – is vizsgálatot helyezett kilátásba. Több kormánypárti politikus azonnali fegyelmi eljárást sürgetett. Az Origo.hu szerint „az alkotmányos rend elleni uszítás” gyanúja is felmerült, és egyes szervezetek már feljelentést is tettek Fleck ellen.

A nyilatkozatok óta eltelt napokban egyre több szereplő szólalt meg. A Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt kemény hangvételű véleménycikkben követelte Fleck Zoltán azonnali eltávolítását az egyetemről, „potenciális leninfiúként” jellemezve őt.

A Mandiner pedig úgy fogalmazott: „az állam jogászprofesszora közjogi anarchiára szólít fel – mindezt a közpénzen működő egyetem katedrájáról”.

Ugyanakkor a Klubrádió műsorában megszólaltak jogász kollégái is, akik – bár szintén túlzónak tartják a kijelentéseket – emlékeztetnek arra, hogy Fleck évek óta radikális közéleti véleményeket fogalmaz meg, például az alkotmányozás kérdésében is azt vallja: „új alkotmány akkor is lehetséges, ha nincs kétharmados többség”.

Szerepzavar vagy tudatos provokáció?

Fleck Zoltán esete egy sokkal mélyebb kérdésre világít rá: hol húzódik a határ az oktató, a közéleti értelmiségi és a politikai aktivista szerepei között? Az, hogy egy egyetemi tanár – miközben jogászokat képez – nyíltan a jogrend szétfeszítéséről beszél, felveti a szakmai etika, a jogi felelősség és az egyetemi autonómia határait is.

A történet várhatóan még sokáig folytatódik: hiszen nem csupán Fleck Zoltán személyéről, hanem a politikai közbeszéd normáiról, a jogállamiság értelmezéséről és a demokratikus hatalomváltás lehetőségeiről is szól.