Olasz szakértő nyugtatja Európát: a hantavírus nem jelent új világjárvány-veszélyt
A szakember szerint a hantavírus ugyan bizonyos körülmények között emberről emberre is terjedhet, de ennek kockázata rendkívül alacsony. Giovanni Rezza úgy fogalmazott: a fertőzés terjedése jellemzően csak nagyon közeli és tartós kontaktus esetén valószínű, emiatt a nemzetközi egészségügyi szervezetek sem számítanak világméretű járványhelyzet kialakulására.
A mostani figyelmet egy olyan fertőzéses gócpont váltotta ki, amely egy hajóúthoz kapcsolódott. A beszámolók szerint több megbetegedést és halálesetet is regisztráltak, ami érthető módon újra felerősítette a járványoktól való társadalmi félelmeket. A Covid-időszak után ugyanis minden új, ismeretlenebb vírus gyorsan komoly nemzetközi érdeklődést vált ki.
A szakértők azonban hangsúlyozzák: a hantavírus egészen másképp viselkedik, mint a koronavírus. Míg a Covid–19 rendkívül könnyen terjedt emberről emberre akár tünetmentes fertőzötteken keresztül is, addig a hantavírus esetében a fertőzőképesség jóval korlátozottabbnak számít. Giovanni Rezza szerint éppen ez az egyik legfontosabb ok, amiért a jelenlegi helyzetet nem tekintik potenciális pandémiás fenyegetésnek.
A hantavírusok alapvetően rágcsálókhoz kötődnek. Az emberek többsége nem más emberektől, hanem fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett környezetből kapja el a vírust. A fertőzés gyakran por belélegzésével történik, például takarítás vagy zárt, szennyezett helyiségek megnyitása során.
A szakemberek szerint a most vizsgált eset különlegessége éppen az volt, hogy felmerült az emberről emberre történő átadás lehetősége. Ez azonban bizonyos hantavírus-törzseknél már korábban is ismert volt, különösen a dél-amerikai Andes-vírus esetében. Korábbi argentin kutatások is dokumentáltak olyan fertőzési láncokat, ahol közeli emberi kontaktus szerepet játszhatott a vírus továbbadásában.
Giovanni Rezza szerint ugyanakkor az ilyen fertőzési gócok általában jól kontrollálhatók. A klasszikus járványügyi intézkedések — például az izoláció, a kontaktkutatás és a tünetek megfigyelése — hatékonyan működhetnek a hantavírus esetében. A szakember szerint ebben nagy szerepe van annak is, hogy a súlyosabb fertőzöttek rendszerint gyorsan tüneteket produkálnak, így könnyebben azonosíthatók.
A betegség tünetei kezdetben sokszor influenzaszerűek lehetnek: láz, izomfájdalom, fejfájás és általános rossz közérzet jelentkezhet. Súlyosabb esetekben azonban légzési nehézségek, vesekárosodás vagy keringési problémák is kialakulhatnak. Egyes hantavírus-típusok halálozási aránya kifejezetten magas lehet.
Közben a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás és a természetes élőhelyek átalakulása miatt a jövőben egyes fertőző betegségek gyakrabban jelenhetnek meg. A rágcsálópopulációk változása, az extrém időjárás és az emberi terjeszkedés mind növelhetik bizonyos zoonózisok — vagyis állatról emberre terjedő betegségek — kockázatát.
A jelenlegi helyzet kapcsán ugyanakkor az olasz járványügyi szakértő szerint nincs ok pánikra. Giovanni Rezza hangsúlyozta: a hantavírus nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek egy könnyen kontrollálhatatlan világjárvány kialakulásához szükségesek. A fertőzés továbbra is ritkának számít, és megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel kezelhető.
A szakértők szerint a legfontosabb továbbra is a megelőzés: a rágcsálókkal szennyezett környezet kerülése, a megfelelő takarítási módszerek alkalmazása és a fertőzésgyanús tünetek gyors kivizsgálása.
Forrás: Index – eredeti cikk linkje: Súlyosabb, mint a Covid, mégsem lesz belőle világjárvány – megszólalt az olasz sztárprofesszor
Link másolása
