NAV: több ezer, „gyógyhatásúnak” hirdetett, kockázatos terméket foglaltak le egy budapesti raktárban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint pénzügyőreik egy budapesti raktárban több mint hatezer – a fogyasztókra nézve kockázatosnak minősített – terméket foglaltak le, amelyeket a forgalmazó gyógyhatásúnak, illetve látványos fogyást ígérő „csodaszerként” hirdetett. Az ügy külön érdekessége, hogy nem egy klasszikus, helyszíni razzia volt a kiindulópont, hanem egy online próbarendelés: a NAV revizorai egy ismert weboldalról növényi alapú, súlyvesztést ígérő készítményt rendeltek, ám a csomaghoz – a hatóság beszámolója szerint – nem érkezett számla. 

A számlaadás hiánya önmagában is tipikus jelzés a hatóságok számára, mert a webes értékesítésben ez az egyik leggyakoribb szabálytalanság. A NAV tájékoztatása alapján az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a weboldal mögött nem magyar, hanem külföldi vállalkozás áll, amely magyarországi raktárlogisztikán keresztül szolgálja ki a hazai vásárlókat. A budapesti raktárban végül mintegy 6500 üveg kifogásolt árut találtak. 

A történet itt fordul át adóügyi kérdésből fogyasztóvédelmi üggyé. A NAV jelzése nyomán a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) vizsgálta meg a termékeket, és több szempontból is kockázatosnak minősítette azokat. A hatósági kommunikáció alapján a problémák nem pusztán „szubjektív” minőségi kifogások voltak, hanem olyan hiányosságok és állítások, amelyek a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak. Az egyik visszatérő gond a hasonló termékeknél a tájékoztatás: a fogyasztóvédelmi eljárás a NAV közlése szerint érinti a magyar nyelvű összetevő- és terméktájékoztatás hiányát. Ez nem adminisztratív apróság. A magyar nyelvű címke és összetevőlista hiánya megnehezíti, hogy a vásárló felmérje, mit szed be valójában – különösen akkor, ha érzékenysége, allergiája van, vagy gyógyszert szed, és fontos lenne az esetleges kölcsönhatások elkerülése. 

A másik, társadalmilag talán még érzékenyebb kérdés a gyógyhatásra vonatkozó állítások világa. A NAV tájékoztatása szerint a fogyasztóvédelmi vizsgálat a gyógyhatásra utaló, megtévesztő állításokat is érinti. A „gyógyít”, „megszünteti”, „garantált fogyás” típusú ígéretek különösen vonzóak lehetnek azoknak, akik gyors megoldást keresnek, vagy valamilyen egészségügyi problémával küzdenek. Ugyanakkor az ilyen állítások – ha nincsenek megfelelően alátámasztva – nemcsak a pénztárcát, hanem a biztonságot is kockáztathatják: a fogyasztó elhalaszthatja a valódi orvosi kivizsgálást, vagy olyan készítményt szedhet, amelynek hatása, összetétele, adagolása nem kellően tisztázott.

Az ügy adóhatósági oldala sem elhanyagolható. A NAV szerint a számlaadás elmulasztása miatt a webáruház akár 2 millió forintos mulasztási bírságra számíthat. Ez a tétel a magyar szabályozási környezetben nem kirívó, inkább jelzésértékű: a hatóságok a digitális kereskedelemben is ugyanazt a minimumot várják el, mint a hagyományos bolti értékesítésben. A bírság ugyanakkor csak az egyik lehetséges következmény; a fogyasztóvédelmi eljárás kimenetele – a termékek minősítésétől és a kommunikációs gyakorlat megítélésétől függően – további intézkedéseket is megalapozhat. 

A történet rámutat egy szélesebb trendre is: a határokon átnyúló webkereskedelem és a „helyi” raktárak kombinációja ma már mindennapos. A vásárló sokszor magyar nyelvű felületen, gyors szállítással találkozik egy termékkel, miközben a háttérben külföldi cég áll, a logisztika pedig egy magyarországi raktárra épül. Ez a modell önmagában nem jogsértő, de megnehezítheti a felelősségi viszonyok átlátását, és a hatóságoknak is több szereplőn, több joghatóságon keresztül kell érvényt szerezniük a szabályoknak. 

Fogyasztói szempontból az eset tanulsága egyszerű, mégis gyakran elfelejtett: az étrend-kiegészítők és „természetes” készítmények piaca nem azonos a gyógyszerekével. A „növényi alapú” jelző nem garancia sem a hatásosságra, sem a kockázatmentességre, a gyógyhatásra utaló marketing pedig különösen óvatosságot indokol. A számla hiánya, a magyar nyelvű tájékoztatás hiányosságai, illetve a túlzó ígéretek együtt olyan figyelmeztető jelek, amelyeknél érdemes megállni egy pillanatra – még a rendelés előtt. 

A NAV mostani akciója azt üzeni, hogy a hatóságok nemcsak a klasszikus adóelkerülési mintákat keresik, hanem a fogyasztóvédelmi kockázatokkal összefüggő online értékesítési gyakorlatokat is. A lefoglalt több ezer üveg termék ügye így túlmutat egyetlen raktáron: arról szól, hogyan próbál lépést tartani a szabályozás és az ellenőrzés a gyorsan változó online piaccal, és hol húzódik a határ a megengedett reklám és a megtévesztés között. 

A következő hetekben az eljárások eredményei adhatnak pontosabb képet arról, milyen konkrét kockázatokat azonosított a fogyasztóvédelmi hatóság, és milyen jogkövetkezmények várhatók. Addig is az ügy emlékeztet: az egészséggel kapcsolatos ígéretek a legdrágábbak lehetnek – különösen akkor, ha túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.

Forrás: Economx - eredeti cikk linkje: Veszélyes csodaszereket foglalt le a NAV, lehet, hogy Ön is rendelt belőlük