Nagyszabású EU-s migrációs megállapodás született – civil szervezetek szerint veszélyes irányba mozdul a rendszer

A reform támogatói szerint stabilizálja a rendszert, a kritikusok viszont félelmetes precedenst látnak benne

A megállapodás egyik központi eleme, hogy gyorsított eljárásokat vezet be a külső határokon, különösen azokban az esetekben, amikor az érkezők alacsony eséllyel kaphatnak nemzetközi védelmet. A rendszer célja, hogy csökkentse az uniós menekültügyi rendszert jelenleg terhelő adminisztrációt, és lehetővé tegye a rövidebb idejű, hatékonyabb döntéshozatalt. A tagállamok többsége szerint ez elengedhetetlen, mivel az elmúlt években számos ország kapacitásai túlterheltté váltak.

Ugyanakkor már a tárgyalások alatt is világos volt, hogy a reform nem pusztán technikai jellegű módosításokat tartalmaz. A kritikusok szerint a gyorsított határeljárások könnyen oda vezethetnek, hogy a menedékkérők ténylegesen zárt, ellenőrzött központokba kerülnek, ahol korlátozottabbak a jogaik és a fellebbezési lehetőségeik. Több jogvédő szervezet úgy fogalmazott: a csomag olyan precedenst teremthet, amely hosszú távon a biztonságot helyezi az egyéni jogok fölé, és a menekültügyet rendészeti logikára építi át.

A tagállamok közötti tehermegosztás is fontos eleme a megállapodásnak. Bár a kötelező kvóták kérdésében nem született egységes álláspont, a rendszer anyagi hozzájárulások és áthelyezési lehetőségek kombinációját alkalmazná. Ez több ország számára elfogadható kompromisszumot kínált, ám mások szerint épp ez az, ami tovább bonyolítja a helyzetet: a migrációs felelősségvállalás továbbra is politikai viták kereszttüzében marad.

A reform hátterében ugyanakkor valós, súlyos problémák húzódnak meg. A Földközi-tengeren érkező migránsok számának ingadozása, a geopolitikai feszültségek és a klímaváltozás okozta elmozdulások mind olyan tényezők, amelyek az uniós rendszert rugalmatlanabbá tették. A reform támogatói úgy vélik, hogy a változások nélkül a jelenlegi struktúra összeomlana, vagy legalábbis működésképtelenné válna a következő években.

A jogvédők ezzel szemben attól tartanak, hogy a politikai nyomás miatt a reform olyan irányt vesz, amelyben a humanitárius szempontok háttérbe szorulnak. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a határ menti központokból érkező beszámolók már most is embertelen körülményekről számolnak be, és félő, hogy a szabályozás szigorítása tovább ronthatja a helyzetet. Szerintük a rendszer egyszerűsítésének nem az lenne a célja, hogy könnyebbé tegye a visszaküldést, hanem hogy biztosítsa a tisztességes eljárásokat.

A tagállamok vezetői mindeközben igyekeznek hangsúlyozni, hogy a reform nem a jogok csökkentését célozza, hanem az egyensúly megteremtését a biztonsági és humanitárius szempontok között. A következő hónapokban az Európai Parlament is napirendre veszi a csomagot, így még módosulhat néhány részlete. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a migráció kérdése továbbra is az uniós politika egyik legmeghatározóbb témája marad, és a most elfogadott reform hosszú évekre kijelölheti az EU hozzáállását.

Forrás: Euractiv – EU ministers seal migration mega-deal, but human rights groups warn of ‘police-state’ turn