Mit jelent a Tisza Párt Discord-szerverének adatszivárgása? – egy politikai botrány háttere

A politikai közbeszédben ritkán szerepel a „Discord” nevű platform, most azonban mégis a figyelem középpontjába került. A Tisza Párt online szerverén történt adatszivárgás a Mandiner.hu cikkei nyomán országos ügy lett: taglistákról, megjegyzésekről és politikai beépülésekről írnak – de sokan nem is értik, pontosan miről van szó. Ez a cikk röviden és közérthetően összefoglalja, mit jelent ez a botrány, és miért érdemes figyelni rá.

Mi is az a Discord?

A Discord egy népszerű online kommunikációs platform, amelyet eredetileg videojátékos közösségek használtak, de ma már sokkal szélesebb körben elterjedt. A felhasználók szervereket hozhatnak létre, amelyek tulajdonképpen tematikus közösségi csoportok – ezek lehetnek nyilvánosak vagy zártak.

Egy szerveren belül külön szöveg- és hangcsatornák vannak, a moderátorok szabályozhatják, ki mit láthat vagy írhat, és a tagokat különféle címkékkel (ún. „role-okkal”) lehet ellátni. A Discord tehát egy privátabb, zártabb rendszer, mint például a Facebook, ugyanakkor sokkal nehezebb követni, mi történik benne – éppen ez a funkció tette népszerűvé civil és politikai szerveződések körében is.

Mi történt a Tisza Párt szerverén?

A Mandiner.hu cikkei szerint a Tisza Párt egyik nem nyilvános szerverén több tucatnyi felhasználóról vezettek belső listát, ahol beceneveket, profilképeket és jellemző megjegyzéseket fűztek hozzájuk. Ezek a megjegyzések sok esetben személyeskedőek, ironikusak vagy akár sértőek voltak – például politikai hovatartozásra, külsőre vagy viselkedésre tettek utalást.

A szivárgás során ezek az adatok képernyőképek formájában jutottak el a nyilvánossághoz, és egyes médiumok szerint ez a listaépítés „kockásfüzetes ellenőrzési logikára” emlékeztet, amit a kormánypárti sajtó politikai célzatú adatgyűjtésként értelmez.

A Tisza Párt hivatalosan nem ismerte el, hogy központi adatkezelés történt volna, és az esetet egyéni tagok túlkapásának tekintik.

Politikai következmények – beépülések és bizalmatlanság

A másik vádpont, amely a Mandiner cikkeiben megjelent: a Tisza Párt tagjai tudatosan beépültek más – vélhetően fideszes – Discord-csoportokba, ahol részben a szerveződést figyelték meg, részben vitákba kapcsolódtak be provokatív módon. Bár ez nem illegális, kérdéseket vet fel az átláthatóság és etika szempontjából.

A Discord természetéből fakadóan ugyanis nehéz teljesen átlátható és dokumentált működést biztosítani. Ezért az ilyen típusú szervezkedés – akár jobb-, akár baloldali oldalról történik – megingathatja a politikai bizalom egy részét, különösen az újonnan szerveződő pártok esetében.

Kormányzati és ellenzéki narratívák

A kormánypárti sajtó – különösen a Mandiner és az Origo – az ügyet úgy mutatja be, mint „a Tisza Párt kétszínűségének bizonyítékát”. A Mandiner egyik írása szerint: „Egy dolog kívülről hitelesnek látszani, és más dolog belül trollkodni. Ez már nem amatőrség, hanem tudatos működés.” – írta a mandiner.hu

Ezzel szemben egyes ellenzéki kommentárok szerint a kormányközeli média túlzott jelentőséget tulajdonít a szerver belső működésének, és aránytalan következtetéseket von le egy nyilvánvalóan nem központilag irányított „moderációs hiba” alapján.

A Tisza Párt közleményei szerint vizsgálják az esetet, és a belső szabályozásokat szigorítják.

Mi ebből a tanulság?

Ez az ügy nem csak a Tisza Párt működéséről, hanem általában a politikai szerveződések digitális hátteréről is sokat elárul. A modern politika egyre inkább online térben zajlik, ahol az adatbiztonság, a közösségi etikett és a nyilvánosság határai folyamatosan elmosódnak.

A kérdés, amit sok választóban felvethet ez az ügy: hol húzódik a határ a politikai aktivizmus és az adatgyűjtés, a közösségépítés és a megfigyelés között?

Illusztráció: mesterséges intelligencia segítségével készült kép  (ChatGPT, OpenAI)