Miért tűnnek el a középosztályos országok? – a társadalmi rétegek átalakulása

Európa és a fejlett világ gazdaságai egy új korszak küszöbén állnak: a középosztály, amely évtizedeken át a társadalmi stabilitás pillére volt, lassan zsugorodik. A BBC és a The Economist elemzése szerint a középrétegek jövedelme stagnál, miközben az alapvető megélhetési költségek, a lakhatás és az oktatás ára gyorsabban nő, mint a fizetések. A középosztály ma már nem az előrelépés szimbóluma, hanem egyensúlyozás a biztonság és a lecsúszás között. A kérdés az, hogyan tűnhet el egy réteg úgy, hogy közben a gazdaság mégis növekszik.

A globalizáció nyertesei és vesztesei

A 2000-es évek elején még a középosztály volt a globalizáció legnagyobb nyertese: stabil állások, kiszámítható életpályák és egyre szélesebb fogyasztási lehetőségek jellemezték. Az elmúlt évtized azonban megfordította az irányt. A digitalizáció, az automatizáció és a globalizált munkaerőpiac egyre inkább kiszorította a középszintű szakmákat. A The Economist szerint a „kétpólusú gazdaság” lett az új norma: a felső réteg tudásalapú, globális munkaerőpiacon dolgozik, míg az alsóbb rétegek a szolgáltatói, alacsony hozzáadott értékű munkákban ragadnak meg. A középrétegek így szorulnak ki, mert a korábbi biztos megélhetéshez szükséges tudás és jövedelem közé „gazdasági vákuum” került.

A láthatatlan infláció és az életminőség ára

A középosztály eltűnését nemcsak a jövedelmi adatok mutatják, hanem a mindennapi élet tapasztalatai is. A HVG Gazdaság elemzése szerint a valós infláció – különösen a szolgáltatások, lakhatás és oktatás területén – sokkal nagyobb hatással van a középrétegre, mint a statisztikai átlag. Egy átlagos városi család ma több pénzt költ ugyanarra az életszínvonalra, amelyet tíz éve még fele ennyiből meg tudott valósítani. A problémát súlyosbítja, hogy a jövedelmek egyre kevésbé követik a termelékenységet: a munkához kapcsolódó társadalmi elismerés, biztonság és kiszámíthatóság eltűnőben van. A középosztály tagjai így nem szegények, de már nem is érzik magukat középosztálybelieknek – és ez társadalmi szinten veszélyesebb, mint az anyagi lecsúszás.

Politikai következmények és bizalmi válság

A középosztály zsugorodása nemcsak gazdasági, hanem politikai következményekkel is jár. A BBC szerint az utóbbi évek populista hulláma mögött részben az áll, hogy a középrétegek elvesztették a jövőbe vetett bizalmukat. Az emberek nem a gazdasági mutatók, hanem a személyes biztonságérzet alapján ítélik meg a rendszert. Amikor az előrelépés illúzióvá válik, a társadalmi lojalitás is gyengül. Ez a bizalomhiány az, ami a politikai polarizáció és a gazdasági feszültségek mögött húzódik. A középosztály tehát nemcsak a jólét, hanem a demokratikus stabilitás egyik alapja is volt – nélküle nehezebb lesz fenntartani az egyensúlyt a társadalom szélei között.

Van visszaút?

A középosztály eltűnése nem elkerülhetetlen, de újfajta gazdasági gondolkodást igényel. Az oktatásba, az új szakmákra való átképzésbe és a digitális gazdaság inkluzív fejlesztésébe kell fektetni, különben a társadalmi olló tovább nyílik. A The Economist szerint a sikeres országok – például Hollandia, Svédország vagy Kanada – épp azért tudták stabilizálni a középrétegeiket, mert hosszú távú, állami és piaci együttműködésre épülő modellt alakítottak ki. Magyarországon is ez lehet a kulcs: nem a régi középosztály visszahozása, hanem egy új, tudásalapú, önfenntartó középréteg megteremtése. A kérdés már nem az, hogy megmarad-e, hanem hogy milyen formában születik újjá.