Mérgező anyag ölte meg a Rétköz ragadozómadarait – tiltott szer nyomára bukkantak

A Rétközben, különösen Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz térségében az elmúlt években több alkalommal találtak elhullott, védett ragadozómadarakat. A friss vizsgálati eredmények alapján a most előkerült tetemek nem természetes okból pusztultak el: a toxikológiai elemzések mérgezésre utaló nyomokat, konkrétan karbofurán jelenlétét mutatták ki. Ez a hatóanyag Magyarországon tiltott, és a beszámolók szerint a birtoklása is bűncselekménynek minősül, vagyis nem csupán természetvédelmi, hanem kifejezetten bűnügyi kérdésről van szó. A két forrás közös pontja, hogy a térségben 2022 óta összesen 27, mérgezéshez köthető elhullott állat került elő. A lista nem csak „általános” vadon élő fajokat érint: a dokumentált esetek között több fokozottan védett ragadozómadár is szerepel, így parlagi sas és rétisas is. Ezek a fajok a hazai természetvédelem kiemelt értékei, állományuk lassan regenerálódik, ezért néhány egyed elvesztése is aránytalanul nagy kárt okozhat. 

A hatóságok és a civil természetvédők szerint a jelenség nem véletlenszerű. A korábbi keresések során ugyanis nemcsak tetemeket, hanem mérgezett csalétkeket is találtak: a beszámolók három mérgezett baromfimaradványt említenek. Az ilyen, szándékosan kihelyezett csalik arra utalnak, hogy tudatosan elkövetett mérgezésekről lehet szó, amelyek célpontja gyakran a ragadozó életmódú fajok köre. A probléma súlyát növeli, hogy a mérgek nem válogatnak: ami egy ragadozómadarat elpusztít, az más védett madarakra, emlősökre, sőt akár háziállatokra is veszélyt jelenthet, és a táplálékláncon keresztül további pusztulást indíthat el. 

A helyzetre válaszul a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei és a rendőrség közös ellenőrzéseket és járőrözést indított a térségben. A kutyás egység munkáját egy speciálisan kiképzett német juhászkutya is segíti, amelyet kifejezetten mérgezett csalétkek és elhullott állatok felkutatására képeztek ki. A közös jelenlét célja kettős: egyrészt a további elhullások megelőzése gyors felderítéssel és a veszélyes anyagok mielőbbi összegyűjtésével, másrészt az elkövetők azonosításának támogatása. 

A források arra is felhívják a figyelmet, hogy az év bizonyos időszakai különösen kockázatosak. Tavasszal a szaporodási időszak és a különböző állománygyérítések, vadgazdálkodási beavatkozások időben egybeeshetnek, ami felerősítheti az ember–természet konfliktusokat. Ilyenkor a ragadozók aktívabban mozognak, táplálékot keresnek, a fészek környékén gyakrabban jelennek meg, és nagyobb eséllyel találkoznak kihelyezett csalétkekkel. A közös járőrözés ezért nem pusztán „reakció” a már megtörtént esetekre, hanem megelőzési kísérlet is egy olyan időszakban, amikor a kockázat eleve magasabb.

A karbofurán kimutatása azért is beszédes, mert egy régen betiltott, erősen mérgező hatóanyagról van szó. A tiltás ténye azt jelzi, hogy a szer legális felhasználása nem jöhet szóba; ha mégis előkerül, az a feketepiaci beszerzés, a régi készletek rejtegetése vagy a szabályok tudatos megkerülése felé mutat. A természetvédelmi szempont mellett ez a közbiztonság kérdését is érinti: egy ilyen anyag jelenléte a környezetben nemcsak a vadon élő állatokra, hanem potenciálisan emberekre is kockázatot jelenthet, különösen ha a mérgezett csalétkek lakott területekhez közeli külterületeken bukkannak fel. 

A Rétköz esete nem elszigetelt jelenség a természetvédelem tágabb összefüggésében: Európa több országában visszatérő probléma a ragadozómadarak illegális pusztítása, amely mögött gyakran gazdasági, vadgazdálkodási vagy állattartási konfliktusok állnak. Magyarországon a fokozottan védett fajok elleni bűncselekmények felderítése különösen nehéz, mert a cselekmények jellemzően rejtetten, külterületen történnek, és a bizonyítékok gyorsan eltűnhetnek. Ebben a helyzetben a kutyás keresés, a természetvédelmi őrök helyismerete és a rendőrségi eszköztár összehangolása olyan kombináció, amely növelheti a felderítés esélyét. 

A közös fellépés ugyanakkor csak az egyik fele a megoldásnak. A mérgezések visszaszorításához hosszabb távon az is szükséges, hogy a helyi szereplők – földtulajdonosok, vadászatra jogosultak, állattartók, önkormányzatok – értsék: a mérgezés nem „gyors megoldás”, hanem súlyos következményekkel járó bűncselekmény, amely a térség természeti értékeit és reputációját is rombolja. A ragadozómadarak ökológiai szerepe közismert: a táplálékhálózat csúcsán állva hozzájárulnak a természetes egyensúly fenntartásához, és eltűnésük sokszor nem kevesebb konfliktust, hanem több kiszámíthatatlanságot hoz. 

A mostani vizsgálati eredmények tehát egyszerre adnak egyértelmű választ a pusztulások okára és jelölnek ki feladatot a következő hónapokra. A karbofurán kimutatása, a korábban talált mérgezett csalétkek, valamint a 2022 óta dokumentált 27 elhullás együtt olyan mintázatot rajzol ki, amelyet nehéz lenne egyszeri, véletlen eseményként kezelni. A kérdés innentől az, hogy a megerősített hatósági jelenlét és a célzott keresések képesek-e elrettenteni az elkövetőket, illetve elvezetnek-e olyan bizonyítékokhoz, amelyek alapján a felelősség jogi értelemben is megállapítható. 

A Rétközben zajló közös járőrözés mindenesetre azt üzeni: a természetvédelmi károkozás nem marad automatikusan „gazdátlan” ügy. A következő időszak tétje, hogy a megelőzés és a felderítés együtt elég erős-e ahhoz, hogy a térségben ne ismétlődhessen meg újra és újra ugyanaz a forgatókönyv: elhullott sasok, eltűnő bizonyítékok és egyre szűkülő mozgástér a természet számára.

Forrás: SZON - eredeti cikk linkje: Kimutatták: mérgezettek voltak a Rétközben talált élettelen testek – fotókkal, videóval