Kitiltás, felháborodás, terrorfenyegetés – eszkalálódik a Kneecap-ügy
Az ír Kneecap együttes magyarországi fellépésének betiltása után napokkal is hullámokat vet az ügy: a botrány nem csitul, sőt újabb szálakkal bővült. A kormány, a művészvilág, a közvélemény és egyes radikális véleményformálók reakciói alapján úgy tűnik, a zenekar nemcsak zenei, hanem politikai, társadalmi és biztonsági kérdéssé is vált.
A baloldali, radikális politikai nézeteiről ismert Kneecap rapformáció fellépése a Sziget Fesztiválon eredetileg szerepelt a programban. Azonban a banda korábbi antiszemita, Izrael-ellenes és britellenes megnyilvánulásai miatt több magyar közéleti szereplő és művész – politikai oldaltól függetlenül – petícióban kérte, hogy a zenekar ne léphessen fel Magyarországon. A kormány végül rendelettel tiltotta ki a bandát, biztonsági és közérdekű okokra hivatkozva. A Sziget szervezői erre közölték: továbbra is kiállnak a művészi szabadság mellett, de tudomásul veszik a döntést.
Dés László: aláírta, de nem ért egyet
Az esetre reagálva több mint 150 magyar művész és értelmiségi, köztük olyan neves alkotók, mint Presser Gábor, Dés László vagy Nemes Jeles László, petícióban tiltakozott a Kneecap fellépése ellen a Sziget Fesztiválon. A nyílt levélben hangsúlyozták, hogy a banda gyűlöletkeltő, erőszakra uszító tartalmai ellentétesek a fesztivál alapértékeivel és a befogadás szellemiségével. Sokan szerint a szervezők hamis szólásszabadságra hivatkozva próbálják igazolni döntésüket. Újabb érdekes színfoltot adott az ügyhöz Dés László nyilatkozata. A zeneszerző megerősítette, hogy valóban aláírta a Kneecap fellépése elleni petíciót, ám hozzátette: a zenekar kitiltásával nem tud azonosulni. A 444.hu-nak elmondta: a fellépés elleni tiltakozás nem ugyanaz, mint a jogállami normákon kívül eső állami beavatkozás. „Nem értek egyet a zenekar kitiltásával. Nem gondoltam, hogy aláírásom jogi eljárást indít el. A tiltakozás morális és kulturális jelzés akart lenni, nem politikai.” – mondt a 444-nek. Szerinte egy jogállamban „a fellépés meghiúsítása” nem a kormány dolga lenne. Szavai rámutatnak a hazai értelmiség megosztottságára: míg sokan erkölcsi határvonalat húznának, a hatósági eszközök alkalmazását már nem támogatják.
Orbán Viktor: „Senkit nem bánthatnak”
Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az ügyre a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában. Úgy fogalmazott: „Zabos vagyok, ha valakit bántanak csak azért, mert magyar. De ugyanígy zabos vagyok, ha egy antiszemita, gyűlöletkeltő, politikai provokatőr zenekart véd meg a hazai balliberális sajtó a művészi szabadság jelszavával”, majd hozzátette, hogy „ez egy szabad ország, de a gyűlöletnek nincsen helye”, és külön kitért arra, hogy szerinte „senkit nem bánthatnak sem zsidóként, sem arabként, sem keresztényként.” Szerinte a döntés nem a művészi szabadság elleni támadás, hanem a gyűlöletbeszéd korlátainak világos meghúzása. A Sziget esetében ugyanakkor kijelentette: „itt pénzről van szó, és néhány ember zabos, hogy ezt elvettük tőlük”. A Sziget szervezői – Kádár Tamás vezetésével – kijelentették, hogy a helyzet szempontjaiban nincs „jó válasz”: a fellépés lemondása a művészi szabadság korlátozása lenne, míg megtartása politikai állásfoglalásként értékelhető. A fesztivál vállalta, hogy figyelemmel kíséri a zenekar fellépését, és nem tolerálja a fenyegető vagy jogellenes viselkedést.
Terrorcselekménnyel fenyegetett egy férfi
A legsúlyosabb fejlemény, hogy a rendőrség közleménye szerint egy dunaújvárosi férfi terrorcselekménnyel fenyegetőzött, „meg akarta torolni” az állami döntést. miután a Kneecap kitiltását bejelentették. A férfit elfogták, ellene eljárás indult, és a hatóságok megerősítették: komolyan veszik az ügyet. A Mandiner szerint a férfi nyilvános fórumokon utalt erőszakos cselekményekre, és célzásokat tett a Sziget résztvevőire is.