A kibervédelmi tudatosság mint új cég-eszköz – KKV-tól a multikig

A digitális fenyegetések kora – amikor az adat a valuta

A Deloitte és a PwC Magyarország friss elemzései szerint a hazai cégek 68 százaléka tapasztalt az elmúlt két évben valamilyen kibertámadást. A támadások többsége nem a nagyvállalatokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat érintette – részben azért, mert ők könnyebb célpontok, részben azért, mert a digitális védelem még sok helyen kezdetleges.

A kibertámadások célja ma már ritkán a látványos zsarolás: sokkal gyakoribb az adatlopás, a beszállítói láncok feltérképezése és az üzleti információk megszerzése. A nemzetközi trendek szerint a támadások 60 százaléka az ellátási lánc valamelyik pontján keresztül éri el a céget – vagyis nem a célt, hanem a partnert érik el először. Ezzel a kiberbiztonság nemcsak technikai, hanem hálózati kockázattá vált.

A bizalom ára – reputáció, ami forintban mérhető

A digitális biztonság nemcsak a működést védi, hanem a márkaértéket is. Egyetlen adatvesztés vagy zsarolóvírusos leállás több év bizalmi tőkét rombolhat le. A Deloitte szerint a magyar fogyasztók 72 százaléka hajlandó másik szolgáltatóhoz fordulni, ha úgy érzi, a cég nem kezeli felelősen az adatait.

A reputáció tehát ma már nemcsak PR-fogalom, hanem kiberbiztonsági mutató. Azok a vállalatok, amelyek hitelesen kommunikálnak a biztonsági szabályaikról, és transzparensen kezelik az incidenseket, versenyelőnybe kerülnek. A multinacionális cégek egy része már ESG-jelentéseibe is beépíti a kibervédelmi mutatókat – mert a biztonság ma a fenntarthatóság része.

KKV-k: az első vonalban, a legkevesebb eszközzel

A magyar kis- és középvállalkozások számára a kiberbiztonság még mindig inkább „elméleti” kérdés, pedig ők adják a gazdaság több mint 60 százalékát. A NIS2 uniós irányelv 2024-es bevezetése óta azonban a helyzet változik: egyre több szektorban kötelező a kockázatelemzés, az incidenskezelési terv és a rendszeres biztonsági audit.

A KKV-k többsége nem tud saját IT-részleget fenntartani, ezért megjelentek az úgynevezett „kibervédelem mint szolgáltatás” modellek – kisebb cégeknek szabott, felhőalapú biztonsági megoldások. Ezek nemcsak technológiát, hanem tudatosságot is adnak: oktatást, monitoringot, emberi felügyeletet. A szakértők szerint a következő két évben ez a piac legalább 40 százalékkal bővülhet.

Ember, mint gyenge láncszem – és mint erőforrás

A legtöbb támadás nem rendszeren, hanem emberen keresztül történik. A social engineering, az adathalászat vagy a jelszómegosztás tipikus belső hibák, amelyeket csak oktatással lehet kivédeni. A Deloitte felmérése szerint a magyar cégek 80 százaléka még mindig nem tart rendszeres kiberbiztonsági tréninget a dolgozóinak.

A tudatosság azonban az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb védelem. Azoknál a vállalatoknál, ahol évente legalább egyszer tartanak biztonságtudatossági képzést, a sikeres támadások aránya harmadára csökken. Ez az adat jól mutatja, hogy a kiberbiztonság nem elszigetelt IT-projekt, hanem vállalati kultúra kérdése.

Esettanulmány: amikor a biztonság üzleti értékké válik

Egy magyar középvállalat, amely exportpiacra szállít gépipari termékeket, 2023-ban súlyos támadás után kényszerült átalakítani a működését. A rendszerek hetekre leálltak, az ügyfelek bizalma megroppant. A cég azóta kiberbiztonsági tanúsítványt szerzett, és a marketingstratégiájában is hangsúlyozza az adatvédelem minőségét. Az eredmény látványos: a partnerek visszatértek, a vállalat piaci részesedése nőtt.

Ez az eset is bizonyítja, hogy a biztonság ma már pozitív versenytényező. Egyre több partner kér biztonsági megfelelőségi nyilatkozatot a beszállítóktól – nem a szabályozás, hanem a bizalom miatt. A kibervédelem tehát az új ISO-minősítés: láthatatlan, de nélkülözhetetlen.

A jövő cége: adatbiztonságban gondolkodó vállalat

A kiberbiztonság nem projekt, hanem folyamat. A digitalizáció gyorsasága miatt a védelem soha nem lesz teljes, csak arányos. A Deloitte szakértői szerint a következő években a magyar vállalatoknak három irányban kell fejlődniük: tudatos kockázatkezelés, transzparens kommunikáció és partnerségi felelősségvállalás.

A biztonság a jövő vállalatainál nem „háttérrendszer”, hanem üzleti alapelv lesz. A cégek nemcsak azért fektetnek bele, hogy elkerüljék a kárt, hanem mert a digitális bizalom a piaci verseny új nyelve. Aki ebben hiteles, az nemcsak védekezik, hanem építkezik is – adatból, tapasztalatból, bizalomból.