Kettészakad az ország időjárása pénteken: nyugaton télies csapadék és viharos szél, keleten tavasziasabb meleg

Péntekre látványosan „kétarcú” időjárási helyzet áll össze Magyarország felett: miközben a nyugati országrészben téliesebb, csapadékos és szeles idő valószínű, addig a Dunától keletre több helyen kifejezetten tavaszias hőmérsékletek is előfordulhatnak. A legtöbb előrejelzés abban egybehangzó, hogy a nap első felében a Dunántúlon tartósabb csapadék a meghatározó, majd napközben északkelet felől fokozatosan szakadozhat a felhőzet, és többfelé átmenetileg a nap is kisüthet. A csapadék típusa és intenzitása területileg erősen eltér. A Nyugat-Dunántúlon, a Soproni- és Kőszegi-hegységben, valamint a Bakony magasabb részein a reggeli, hajnali órákban havas eső, havazás is előfordulhat, később azonban többnyire esőbe vált a csapadék. A délnyugati tájakon több hullámban érkező, kiadós esőre számítanak, és több forrás is kiemeli: estig akár 20 milliméter körüli mennyiség is összejöhet, ami a talajok vízháztartása szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a közlekedésben és a kinti munkáknál kockázatot jelent. Ezzel szemben az északkeleti országrészben kisebb a csapadék esélye, sőt egyes körzetekben akár szárazabb, naposabb időszakok is kialakulhatnak. 

A nap másik főszereplője a szél. Az északi–északkeleti áramlás sokfelé megerősödik, több helyen viharos lökések is várhatók. A Dunántúl nyugati sávjában a legerősebb széllökések elérhetik a 70–90 km/h-t, helyenként 90–95 km/h feletti értékek sem kizártak, míg az Északi-középhegység keleti térségében és az északkeleti megyékben jellemzően 70–80 km/h körüli lökések kerülnek előtérbe. A HungaroMet több vármegyére figyelmeztetést, egyes helyeken magasabb szintű riasztást is kiadott erős széllökések, illetve jelentősebb csapadék miatt; a részletes, településre bontott információk a met.hu oldalon követhetők. 

A hőmérsékletben szintén nagy kontraszt rajzolódik ki. A Dunántúlon jellemzően 4–12 fok közötti maximumok valószínűek, a hűvösebb, csapadékosabb nyugati tájakon ennél alacsonyabb értékek is előfordulhatnak. Ezzel szemben a Dunától keletre 13–20 fok közé melegedhet a levegő, vagyis ugyanazon a napon, az országon belül egyszerre lehet „kora tavasz” és „késő tél” hangulat. Helyi példák is jól mutatják a különbségeket: Csongrád-Csanádban többórás napsütés mellett 17–19 fok körüli csúcsértékeket valószínűsítenek, miközben a szél ott is élénk, időnként erős lehet. Szeged térségében ugyanakkor több forrás esősebb képet vázol, és a szél időnként heves, néhol viharos lökésekkel is társulhat.

A háttérben egy összetett, tágabb léptékű légköri helyzet áll: a Skandinávia feletti légörvényhez kapcsolódó frontrendszer déli ágán mediterrán ciklonális hatás is megjelenik. Ez magyarázza, hogy a csapadékzóna időben és térben is „hullámzik”, és azt is, miért lehet egyszerre jelen hidegebb, téliesebb levegő a nyugati tájakon, miközben keleten átmenetileg melegebb légtömegek is kitartanak. Több előrejelzés kettősfronti hatást említ, ami a frontérzékenyeknél vegyes tüneteket okozhat: fejfájást, fáradtságot, koncentrációs zavart, vérnyomás-ingadozást. Az agrárszektor szempontjából a pénteki nap egyszerre hoz lehetőséget és kockázatot. A délnyugati, nyugati országrészben a tartós eső segítheti a tavaszi talajnedvesség pótlását, ugyanakkor a viharos szél és a felázó, helyenként latyakosodó felszín nehezítheti a kinti munkákat, a korai vetések körüli műveleteket, illetve a növényvédelmi beavatkozásokat. A hegyvidéki, nyugati térségekben a vegyes csapadék és az átmeneti tapadó hó a fóliák, könnyű szerkezetek, illetve a gyümölcsösökben használt védelmi elemek szempontjából is figyelmet érdemel, miközben a szél a frissen kihelyezett takarásokat, fóliákat is könnyen megbontja. 

Közlekedési oldalról a legfontosabb üzenet a változó útviszonyoké. A Dunántúlon és a hegyvidékeken a vizes, csúszós, helyenként havas, latyakos szakaszok kockázatot jelentenek, a viharos széllökések pedig a magasabb járműveket, utánfutóval közlekedőket, illetve a nyílt, szeles útszakaszokat érinthetik érzékenyebben. A keleti országrészben inkább a szél miatti oldalirányú lökések és a gyorsan változó felhőzet, záporos gócok okozhatnak kellemetlenséget. A hétvége sem hoz azonnali stabilizálódást, bár a részletekben vannak hangsúlyeltérések. Szombatra több előrejelzés észak felől csökkenő felhőzetet és többórás napsütést valószínűsít, miközben délen, délkeleten felhősebb maradhat az ég, és elszórtan eső, zápor, helyenként zivatar is előfordulhat. A szél sokfelé élénk, több helyen erős marad. A csúcshőmérsékletek jellemzően 12–18 fok között alakulhatnak, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb, az Alföld egyes részein pedig átmenetileg melegebb értékek is előfordulhatnak. Vasárnapra a kép lassan szelídülhet: több helyen csökkenhet a felhőzet, ugyanakkor az északnyugati szél továbbra is erős, időnként viharos lehet, és délen, keleten még beeshet némi csapadék. A maximumok több forrás szerint 13–14 fok körül alakulnak, vagyis összességében hűvösebb, szeles kora tavaszi idő körvonalazódik. 

A tágabb kilátások alapján a következő hetekben inkább a „tavaszi esők” logikája érvényesülhet: a frissített, négyhetes előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet többnyire az ilyenkor szokásos szinten maradhat, miközben az időszak első felében több térségben az átlagot meghaladó csapadék is összejöhet, különösen délen és keleten. Ez a mezőgazdaság számára alapvetően kedvező üzenet, de a péntekihez hasonló, szeles-frontos epizódok emlékeztetnek rá: a tavasz elején a gyors váltások nem kivételek, hanem a szezon természetes velejárói. 

Forrás: Agroinform - eredeti cikk linkje: Vigyázat: Totálisan kettészakad az ország időjárása a hétvégére