EU–India szabadkereskedelmi megállapodás Újdelhiben: óriáspaktum készül, de a részletek még hiányoznak

Az Európai Unió és India Újdelhiben, az India–EU csúcstalálkozón jelentette be: véglegesítették a szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet a felek történelmi jelentőségűnek neveznek. A Reuters által idézett értékelések szerint az egyezmény – ha a jogi és politikai jóváhagyási folyamatok végén életbe lép – a globális GDP nagyjából 25 százalékát és a világkereskedelem mintegy egyharmadát lefedő együttműködési keretet hozhat létre. A bejelentést Narendra Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti, az EU részéről António Costa is részt vesz a csúcson. 

A megállapodás jelentőségét részben a méret adja, részben pedig az időzítés. A tárgyalások a források szerint közel húsz éve húzódnak, vagyis több európai és indiai kormányzati cikluson, valamint több világgazdasági fordulóponton át. Most mégis sikerült eljutni a „véglegesítésig” – ami ugyanakkor nem azonnali hatálybalépést jelent. Egy indiai kormányzati tisztviselő szerint a hivatalos aláírás a jogi felülvizsgálat után várhatóan 5–6 hónapon belül történhet meg, a végrehajtás pedig az indiai kormány várakozása szerint egy éven belül megkezdődhet. 

A háttérben egyre inkább geopolitikai és ellátásbiztonsági megfontolások állnak. Míg az egyik olvasat szerint a paktum elsősorban klasszikus kereskedelempolitikai lépés – vámok csökkentése, piacnyitás, kiszámíthatóbb szabályok –, addig a másik értelmezés hangsúlyozza: a felek az Egyesült Államokkal szembeni kitettségüket is csökkentenék. A Reuters összefoglalói alapján a vámkockázatok és a kiszámíthatatlanabbá váló transzatlanti és globális kereskedelmi környezet is ösztönzőleg hatott. Röviden: az EU és India nemcsak egymás felé nyitna, hanem egy bizonytalanabb világgazdaságban több lábon állásra törekszik. 

A számok is jelzik, miért éri meg mindkét félnek a közeledés. A kétoldalú kereskedelmi forgalom a 2025 márciusával záruló indiai pénzügyi évben 136,5 milliárd dollár volt. Ez jelentős volumen, de a felek nyilvánvalóan ennél nagyobb potenciált látnak: India gyorsan növekvő, nagy belső piac, az EU pedig továbbra is a világ egyik legnagyobb vásárlóerejű térsége. A megállapodás logikája szerint a vámok és egyéb akadályok csökkentése mindkét oldalon bővítheti az exportlehetőségeket, és új beruházási hullámot is elindíthat.

A konkrét intézkedések ugyanakkor egyelőre nem ismertek, és ez óvatosságra int. A források szerint várhatóak jelentős vámtarifa-csökkentések, amelyek különösen az európai autóipar és az alkoholszektor számára lehetnek kedvezőek. Ezek hagyományosan érzékeny területek az indiai piacon, ahol a vámok és szabályozási korlátok eddig is erősen befolyásolták a külföldi szereplők mozgásterét. Ha valóban érdemi csökkentések jönnek, az európai gyártók és exportőrök versenyképessége javulhat, miközben India fogyasztói szélesebb kínálathoz juthatnak. 

Ezzel szemben a mezőgazdaság továbbra is a legkényesebb fejezetnek tűnik. A Reuters szerint érzékeny termékek – például húsok és rizs – akár ki is maradhatnak a liberalizációból. Ez a kompromisszumos logika ismerős más nagy szabadkereskedelmi egyezményekből: a felek gyakran a politikailag legérzékenyebb szektorokat védik, miközben a feldolgozóiparban és egyes szolgáltatásokban nyitnak. A kérdés az, hogy a kivételek mennyire szűkítik majd a megállapodás tényleges gazdasági hatását, és mennyire marad „óriáspaktum” a mindennapi üzleti gyakorlatban is. 

Az EU számára a megállapodás illeszkedik abba a törekvésbe, hogy diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait, és csökkentse a túlzott függőségeket – legyen szó nyersanyagokról, kritikus technológiákról vagy exportpiacokról. India számára pedig az európai piac stabil, magas hozzáadott értékű exportcélpont, és a megállapodás a befektetői bizalom szempontjából is jelzésértékű lehet. Ugyanakkor mindkét oldalon felmerülhetnek belpolitikai viták: a piacnyitás nyertesei és vesztesei eltérőek, a vámcsökkentések pedig rövid távon költségvetési és iparpolitikai kérdéseket is felvethetnek. 

A következő hónapok így nemcsak technikai, hanem politikai szempontból is döntőek lesznek. A jogi felülvizsgálat, az aláírás, majd a hatálybalépéshez szükséges eljárások során derül ki, mennyire sikerül a nagy ígéreteket konkrét, végrehajtható szabályokká formálni. A bejelentés alapján a felek ambíciója egyértelmű: a kereskedelmi kapcsolatok bővítése és a stratégiai mozgástér növelése egy bizonytalanabb világgazdasági környezetben. A valódi mérce azonban az lesz, hogy a megállapodás mennyire csökkenti a vállalatok adminisztratív és költségterheit, és mennyire teremt kiszámítható, kölcsönösen előnyös feltételeket az EU–India gazdasági tengely megerősítéséhez.

Forrás: Portfolio – eredeti cikk linkje: Megszületett az EU óriáspaktuma: a világgazdaság negyedét sikerült új pályára állítani