Emelkedik a személyi kedvezmény 2026-ban: a minimálbérhez kötött adócsökkentés havi 15 ezer forint fölé nőhet

2026-ban nő az összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény összege – ez az a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezmény, amelynek mértéke a mindenkori minimálbérhez van kötve. A rendelkezésre álló tájékoztatások szerint a 2026-os minimálbér 322 800 forintra emelkedik, ami automatikusan feljebb tolja a kedvezmény havi és éves összegét is. A számok nyelvére lefordítva: a kedvezmény havi értéke a korábbi szinthez képest magasabb lesz, és a becslések alapján már 15 ezer forint feletti havi adóelőnyt is jelenthet. 

A személyi kedvezmény lényege, hogy nem közvetlenül az adóból, hanem az adóalapból enged levonni egy meghatározott összeget. Ez technikai részletnek tűnhet, de a gyakorlatban azt jelenti: a kedvezmény tényleges „forintos” haszna attól függ, mekkora adó terheli az adóalapot. A kedvezmény mégis sok érintett számára kiszámítható kapaszkodó, mert a minimálbérhez kötöttség miatt évről évre követi a béremelési pályát, és nem külön politikai döntések sorozatán múlik, hogy nominálisan mennyit ér. 

Kik jogosultak? A források alapján a kedvezményt azok vehetik igénybe, akik a kormányrendeletben meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek, illetve akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek. A jogosultság megállapításához igazolásra vagy határozatra van szükség, és fontos részletszabály, hogy „jogosultsági hónapnak” azok a hónapok számítanak, amelyekben a fogyatékos állapot az igazolás vagy határozat alapján legalább egy napig fennáll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezmény nem feltétlenül csak teljes hónapokra járó tételként értelmezhető: ha a feltételek akár egyetlen napra is teljesülnek egy adott hónapban, az a hónap beleszámíthat. 

A változás társadalmi jelentősége túlmutat a puszta számokon. A fogyatékossággal élők és a tartós betegséggel érintettek esetében a mindennapi megélhetés költségszerkezete gyakran eltér az átlagtól: rendszeres gyógyszerkiadások, segédeszközök, utazási többletköltségek vagy épp a munkavégzéshez szükséges speciális feltételek mind növelhetik a terheket. Ebben a környezetben egy havi szinten is érzékelhető adócsökkentés nem old meg mindent, de kiszámíthatóan javíthatja a rendelkezésre álló jövedelmet – különösen akkor, ha az érintett dolgozik, és van olyan adóalapja, amelyből a kedvezmény érvényesíthető. 

Érdemes a 2026-os emelést tágabb adópolitikai környezetben is elhelyezni. A NAV tájékoztatása szerint 2026-tól tovább emelkedik az áfa alanyi adómentesség értékhatára is: 20 millió forintra nő, majd 2027-től 22 millióra, 2028-tól 24 millió forintra. Bár ez más adónem és más célcsoport, a két intézkedés közös üzenete, hogy a szabályozás több ponton is „indexál” – vagyis a gazdasági környezethez (bérekhez, árakhoz, bevételi szintekhez) igazít bizonyos küszöböket és kedvezményeket.

Az alanyi áfamentesség lényege, hogy az adózó nem számít fel és nem fizet áfát a nyújtott szolgáltatásai és értékesítései után. A jogosultság nem a tevékenység típusától, hanem az adóalany státuszától és az éves bevételi értékhatártól függ. 2026-ban az választhatja, akinek a belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás éves ellenértéke nem haladja meg a 20 millió forintot. A limit korábban 18 millió volt, 2019–2024 között 12 millió, 2010–2018 között pedig 8 millió forint. 

A NAV szerint azok is visszaléphetnek az alanyi mentességbe, akik korábban átlépték a határt, és az új limitek alapján ismét jogosulttá válnak. Ugyanakkor a rendszer egyik fontos kötöttsége, hogy év közben nem lehet áttérni: a következő évre vonatkozó választást év végéig, online nyomtatványon kell bejelenteni. A már alanyi adómenteseknek nincs teendőjük, újonnan induló vállalkozás pedig már a megalakuláskor választhatja ezt a státuszt. 

Miért érdekes mindez a személyi kedvezmény emelésének híre mellett? Azért, mert a két intézkedés együtt jól mutatja, hogy az adórendszerben egyszerre vannak jelen szociális jellegű, célzott kedvezmények (mint a személyi kedvezmény), és vállalkozói-adminisztratív könnyítések (mint az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése). Míg az egyik oldalról a minimálbérhez kötött személyi kedvezmény az érintettek terheinek mérséklését célozza, addig a másik oldalról az áfamentességi küszöb emelése a kisebb forgalmú vállalkozások adminisztrációját és árazási mozgásterét befolyásolhatja. 

A vállalkozói körben külön figyelmet kap, hogy az alanyi áfamentesség az átalányadózással együtt is választható, mivel előbbi áfa-, utóbbi szja-szabály. A kombináció a tájékoztatás szerint különösen akkor lehet előnyös, ha a vállalkozás főként magánszemélyeknek számláz, és kevés áfás beszerzése van. Ez a logika – egyszerűbb adminisztráció, kiszámíthatóbb terhek – részben rokon azzal a társadalmi elvárással, amely a személyi kedvezmény esetében is megjelenik: az érintettek számára a szabályok legyenek érthetők, a jogosultság legyen egyértelmű, és a kedvezmény ténylegesen érezhető legyen a havi költségvetésben. 

Összességében 2026-ra két, eltérő célcsoportot érintő, de a mindennapi pénzügyek szintjén fontos változás rajzolódik ki: a minimálbér emelkedésével nő a személyi kedvezmény összege, ami a jogosultaknak havi szinten is nagyobb adóelőnyt adhat; közben a 20 milliós alanyi áfamentességi határ a kisebb vállalkozásoknak nyit tágabb mozgásteret. A közös nevező az, hogy mindkét területen a küszöbök és kedvezmények értéke akkor marad „valódi”, ha követi a gazdasági realitásokat – a 2026-os számok alapján ez az igazodás most több ponton is megtörténik.

Forrás: Infostart - eredeti cikk linkje:  Emelkedik egy adókedvezmény összege