A Duna apadása miatt ismét napirenden a vízlépcsők kérdése – szakértő szerint hosszú távú megoldásra van szükség

Egyre gyakoribbak a szélsőséges vízállások

Az elmúlt években a Duna vízjárása jelentősen megváltozott. A hosszabb száraz időszakok és a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan alacsony vízállások, amelyek korábban ritkaságnak számítottak. Ez megnehezíti a hajózást, kedvezőtlenül hat az élővilágra, és a folyó vizét használó létesítmények működését is próbára teszi. A vízügyi adatok szerint több dunai mérőállomáson jelenleg is rendkívül alacsony vízszintek figyelhetők meg.

A vízlépcsők ismét a vita középpontjában

György László közgazdász és egyetemi docens szerint miközben Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában több vízlépcső segíti a folyó szabályozását, Magyarországon jelenleg egyetlen ilyen létesítmény sincs a Duna főágán. Véleménye szerint emiatt az ország kevésbé tud alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos időszakokhoz, miközben a vízkészletek megőrzése egyre fontosabb stratégiai kérdéssé válik.

A szakértő úgy látja, hogy a vízlépcsők kérdését hosszú ideje politikai és társadalmi viták övezik, ezért érdemi szakmai párbeszéd alig alakult ki róluk. Szerinte azonban a klímaváltozás miatt előbb-utóbb elkerülhetetlenné válhat a téma újbóli napirendre vétele.

Paks működése is érzékeny a Duna állapotára

Az alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet az atomerőművek számára is kihívást jelenthet. A Paksi Atomerőmű hűtéséhez a Duna vizét használja, ezért rendkívüli körülmények között előfordulhat, hogy a blokkok teljesítményét átmenetileg mérsékelni kell a környezetvédelmi előírások betartása érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erőmű biztonságos működése veszélybe kerülne – a korlátozások elsősorban a folyó hőterhelésének csökkentését szolgálják.

Hosszú távú vízgazdálkodási döntésekre lehet szükség

Szakértők szerint a jövőben nem elegendő csupán az időjárási szélsőségekhez alkalmazkodni, hanem olyan vízgazdálkodási megoldásokat is ki kell dolgozni, amelyek egyszerre szolgálják a természetvédelmi, energetikai, mezőgazdasági és gazdasági érdekeket. A Duna vízszintjének alakulása egyre inkább stratégiai kérdéssé válik, ezért várhatóan a következő években is élénk szakmai és társadalmi vita övezi majd a lehetséges megoldásokat.

Kép forrása: Pixabay - Budapest, Hungary, River

Forrás: Index – eredeti cikk: Ez lehet a megoldás a Duna kiszáradására, csak harminc éve nem meri kimondani senki