Donald Trump új hangütése: kemény üzenet Moszkvának

Az utóbbi napok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó külpolitikai fejleménye Donald Trump kijelentése, amelyet több médium is úgy értelmezett: az amerikai elnökségre pályázó politikus kemény hangot ütött meg Vlagyimir Putyinnal szemben, és új lendületet adna Ukrajna katonai támogatásának. Bár Trump hosszú ideig az azonnali béketárgyalások híveként lépett fel, új kijelentései arról árulkodnak, hogy változott a helyzetértékelése. A Mandiner szerint Trump gyakorlatilag ultimátumot adott Oroszországnak: vagy visszavonulnak, vagy súlyos következményekre számíthatnak.

A konzervatív médium által idézett biztonságpolitikai szakértők szerint Trump a választási kampányára is épít: „stratégiai időnyerés Zelenszkijnek”, „politikai nyomás Putyinra” – fogalmazott Földi László volt hírszerző, aki szerint az amerikai politikus új hangnemet próbál, részben belpolitikai, részben külpolitikai célokkal. A Mandiner másik videóelemzésében Földi László és Horváth József arról beszéltek, hogy Trump számára fontos a NATO-beli szövetségesek „rendben tartása” és az Egyesült Államok katonai hitelességének fenntartása is. Így kerülhetett újra napirendre Ukrajna felfegyverzése, amely korábban – Trump retorikájában – még veszélyes eszkalációnak tűnt.

Vita az irányváltásról: fordulat vagy politikai blöff?

A Telex elemzése árnyaltabban értékeli a történteket. A portál szerint nem világos, hogy Trump valóban háborúpárti irányba fordult-e, vagy csak retorikai manőverről van szó, amelynek célja, hogy egyszerre nyugtassa meg a republikánus héjákat és az európai szövetségeseket. A lap emlékeztet rá: Trump korábban többször is meglebegtette, hogy az USA kivonulna a konfliktusból, ha ő lenne az elnök, és hangsúlyozta, hogy 24 órán belül véget tudna vetni a háborúnak – feltéve, hogy Zelenszkij és Putyin hallgatnak rá.

A politikai színtéren ez a kijelentés most mégis egyfajta erődemonstrációként jelenik meg: a republikánus vezető egyértelmű üzenetet küld Moszkvának. Ennek fényében értékelhető Zelenszkij ukrán elnök belpolitikai mozgása is – a kijevi kormányban átalakítások kezdődtek, új stratégiák és új vezetők kerülnek előtérbe. A Telex információi szerint a kormányváltások mögött részben az amerikai nyomásgyakorlás, részben a háború elhúzódásával kapcsolatos ukrán társadalmi elégedetlenség állhat.

A kérdés így már nemcsak az, hogy Trump valóban háborús nyomás alá helyezi-e Oroszországot, hanem az is, hogy ez a taktika hosszú távon működhet-e. Egyes szakértők úgy vélik: a „kemény Trump” csak a választási retorika része, míg mások szerint ez az irányváltás akár új lendületet is adhat az ukrán védekezésnek – legalábbis politikai és fegyverszállítási értelemben.