Digitális honfoglalás és tiszta közterek: kampányindító hétvége Magyarországon
A 2026-os választásokig még hónapok vannak hátra, de a hétvégén már minden jel arra utalt, hogy megkezdődött a kampány. Szombaton a Digitális Polgári Körök első országos találkozóján Orbán Viktor bejelentette a kormányoldal új digitális stratégiáját, vasárnap pedig a Hősök terén civil és ellenzéki szereplők a közterületi „hergelés” ellen emeltek szót a „Levegőt!” tüntetésen. Két esemény, két világ – és ugyanaz a cél: a közvélemény megszólítása.
A kampány startpisztolya eldördült
A hétvégén két látványos és egymásra reagáló esemény jelezte, hogy Magyarországon megkezdődött a 2026-os választási kampány.
Szombaton a kormánypárti oldal rendezte meg a Digitális Polgári Körök (DPK) első országos találkozóját a Papp László Arénában. A szervezők célja nem csupán a közösségépítés, hanem egy új politikai stratégia bejelentése volt: az online tér tudatos és szervezett meghódítása. Orbán Viktor beszédében a „digitális honfoglalás” képét rajzolta fel, amelyben a közösségi médiát és a digitális nyilvánosságot tekinti a következő nagy politikai csatamezőnek.
Vasárnap az ellenzéki és civil oldal szervezett reakciót: a „Levegőt!” tüntetés a Hősök terén a közterületi politikai reklámok és a megosztó kommunikáció ellen lépett fel. Bár a két rendezvény témája látszólag eltérő, a mögöttes cél ugyanaz: befolyásolni a nyilvánosságot és megerősíteni a saját tábor mobilizációját.
DPK – Digitális Polgári Körök, a digitális tér meghódítása
A kormányoldal rendezvénye telt házzal zajlott a Papp László Sportarénában. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a digitális térben sem engedhetik át az irányítást, és kijelentette: „Európa világa, ahogyan eddig ismertük és szerettük, véget ért.” A miniszterelnök szerint Magyarország jövőjét csak a „nemzeti út” garantálhatja, szemben a „brüsszeli úttal”, amely szerinte biztos bukáshoz vezet.
Az esemény egyik kulcsfogalma a „nemzeti algoritmus” volt. Ezzel Orbán azt a célt jelölte meg, hogy a közösségi médiában szervezetten és intézményesített formában kell megjeleníteni a kormánypárti értékeket és üzeneteket. A politikai bátorság három szintjéről beszélt: intellektuális, politikai és személyes, utóbbinál a közösségi médiás vitákban való helytállást és a megfélemlítés elleni fellépést hangsúlyozta.
A DPK-t a kormányoldal védelmi hálóként mutatta be az „online térben tomboló baloldali agresszióval” szemben. A finanszírozással kapcsolatos kérdésekre a szervezők azt válaszolták, hogy a kezdeményezés magánadományokból működik.
„Levegőt!” – kulturális tiltakozás a közterekért
A Hősök téri demonstrációt civil és kulturális szereplők szervezték, köztük a Loupe Színházi Társulás művészei: Molnár Áron (noÁr), Lengyel Tamás, Lovas Rozi, Rainer-Micsinyei Nóra és Horváth János Antal. A tüntetés célja a közterületi „gyűlöletkeltő” politikai plakátok visszaszorítása és a „kulturált közbeszéd” követelése volt.
A rendezvény a nyár óta gyűjtött petícióra épült, amelyet több mint 230 ezren írtak alá. Augusztus végén a szervezők bejelentették, hogy népszavazási kezdeményezést is benyújtanak a politikai reklámok szabályozására. A vasárnapi esemény ennek egy újabb állomása volt.
A tüntetés kulturális jelleggel zajlott: zene, színházi performanszok és közös versmondás is része volt a programnak. A beszédekben a propaganda és a gyűlöletkeltés ellen szóltak, a színpadon többek között Pottyondy Edina lépett fel. A tömeg időnként kormányellenes rigmusokkal, például „Mocskos Fidesz” skandálásával reagált.
Bár az eseményen politikusok is jelen voltak, például Fekete-Győr András és Jámbor András, a színpadon nem pártzászlók, hanem civil és kulturális üzenetek domináltak. Ez a megoldás szimbolikusan is azt az üzenetet hordozta, hogy a szervezők túl akarnak lépni a pártpolitikai kereteken.
Narratívák harca: digitális mozgósítás vs. közterek megtisztítása
A hétvége két rendezvénye két egészen eltérő stratégiát rajzolt fel a nyilvánosság befolyásolására.
A kormánypárti oldal a digitális tér intézményes meghódítását tűzte zászlajára. A DPK célja a szervezett közösségi jelenlét kiépítése, hogy a kormányzati narratíva a közösségi médiában is folyamatosan jelen legyen és ellenálljon az ellenzéki és nemzetközi befolyásnak.
Ezzel szemben az ellenzéki és civil oldal az offline tér tisztítását tekinti fő feladatának. A „Levegőt!” mozgalom a közterületi politikai reklámok és megosztó üzenetek visszaszorítását követeli, kulturális eszközökkel és békés demonstrációkkal.
Közös pont, hogy mindkét oldal a nyilvánosság formálását tekinti kulcskérdésnek. A cél ugyanaz: minél nagyobb befolyást szerezni a közbeszédben, csupán az eszközök és az értékrendek különböznek.
Mit jelent mindez a 2026-os választások előtt?
A hétvége egyértelműen megmutatta, hogy a kampány már nem a jövő, hanem a jelen. A DPK bemutatkozása azt jelzi, hogy a kormánypárt a digitális térben is szervezett és célzott jelenlétet kíván kialakítani, amely hosszú távon mozgósító erővel bírhat. Ezzel párhuzamosan a „Levegőt!” és más civil kezdeményezések az ellenzéki oldal bázisát próbálják megszólítani, kulturális programokkal, petíciókkal és békés demonstrációkkal.
A két esemény időzítése és üzenete azt mutatja, hogy a kampány első csatája a narratívák birtoklásáért zajlik. A tét az, ki tudja meghatározni a közéleti beszéd kereteit, és ki képes uralni mind az online, mind a fizikai köztereket. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a választási versenyben melyik stratégia bizonyul hatékonyabbnak: az online mozgósításra építő, intézményesített szervezettség, vagy a civil mozgalmak által képviselt, alulról szerveződő kezdeményezések.
A DPK fő üzenetei
-
„A digitális teret sem engedjük át.”
-
„Európa világa, ahogyan eddig ismertük és szerettük, véget ért.”
-
Három szintű bátorság: intellektuális, politikai, személyes.
-
Nemzeti algoritmus: közösségépítés az online térben.
A Levegőt! követelései
-
„Szabad köztereket, tiszta közbeszédet.”
-
A gyűlöletkeltő közterületi plakátok visszaszorítása.
-
Petíció és népszavazás a kulturált politikai kommunikációért.
-
Kulturális eszközökkel a megosztottság ellen.