Digitális állam a hétköznapokban – e-recept, időpontfoglalás, ügyintézés

A digitalizáció ma már nem jövő, hanem a mindennapok része – legalábbis papíron. Magyarországon az elmúlt években látványosan nőtt az elektronikus közigazgatási szolgáltatások száma: a lakosság egyre több ügyet intézhet otthonról, legyen szó e-receptről, időpontfoglalásról vagy akár adóbevallásról. A valóság azonban ennél árnyaltabb: bár az e-ügyintézés infrastruktúrája gyorsan fejlődik, az állampolgári élmény sokszor elmarad a technológiai lehetőségektől.

Egy kattintás – vagy mégsem?

Az e-recept rendszer, az EESZT leglátványosabb sikertörténetei közé tartozik: több millió magyar használja naponta, és az orvosok, gyógyszerészek döntő többsége már rutinszerűen dolgozik vele. Az elektronikus felírás gyorsabbá tette a gyógyszerrendelést, a beteg pedig bármelyik patikában kiválthatja receptjét személyi igazolvánnyal. Ugyanakkor a felhasználói visszajelzések szerint a rendszer sokszor lassú, és a felület nem mindig átlátható. A háziorvosi és szakorvosi rendelők informatikai rendszerei között gyakori a kompatibilitási probléma, ami időnként megakasztja az adatáramlást. A digitális egészségügyi szolgáltatások tehát működnek, de még nem hibátlanok – sok múlik a háttérrendszereken, és azon, mennyire képzettek a felhasználók, legyen szó orvosról vagy betegről.

Időpontfoglalás és ügyintézés – a türelem próbája

Az online időpontfoglaló rendszerek a közigazgatás másik látványos újítása. Az okmányirodai, kormányablakos és egészségügyi foglalások ma már szinte teljesen digitálisan működnek, ám a gyakorlatban gyakran nehézkes a folyamat. A Telex tech rovatának egyik riportja szerint sok felhasználó azzal szembesül, hogy a rendszer csak késve frissül, vagy a szabad időpontokat nem valós idejű adatok alapján mutatja. A Napi.hu tapasztalatai is hasonlók: bár az államigazgatási informatikai fejlesztések összességében előrelépést jelentenek, a felhasználói élmény még messze nem éri el azt a kényelmet, amit egy modern online szolgáltatástól várnánk. Az elektronikus ügyintézés előnye, hogy kevesebb a papír, gyorsabb az ügykezelés, de a rendszeres karbantartási leállások, a nem egyértelmű menüpontok és a bizonytalan ügyfélvisszajelzések mind-mind lassítják az elfogadottságot.

Digitális jövő: rendszerek és emberek

A digitális állam működése nemcsak a technológián múlik, hanem azon is, mennyire képes az államigazgatás alkalmazkodni a felhasználói igényekhez. A fejlesztések üteme gyors, de a szolgáltatások színvonala nem mindig követi ezt a tempót. Az e-recept, az online időpontfoglalás és az elektronikus ügyintézés jó irányba mutat, de még nem teremtette meg azt a gördülékeny, „okos állam” élményt, amelyet Nyugat-Európában vagy az északi országokban már természetesnek vesznek. A szakértők szerint a következő években a hangsúly az integráción lesz: az egyes rendszereknek nemcsak működniük kell, hanem egymással is kommunikálniuk. A jövő digitális állama így nem csupán papírmentes, hanem hatékony, felhasználóbarát és valóban állampolgár-központú lesz – feltéve, hogy a technológia mellé megérkezik a szemléletváltás is.