Avar kori temetőt találtak a szegedi BYD-gyár területén: gazdag, bolygatatlan sírok és településnyomok kerültek elő

A Szeged határában épülő BYD-gyár körüli hírek eddig elsősorban iparfejlesztésről, munkahelyekről és a magyarországi elektromosautó-gyártás jövőjéről szóltak. A beruházás azonban egy másik, kevésbé látványos, mégis hosszú távon meghatározó hozadékkal is jár: a több száz hektáros terület előkészítése és a kivitelezéshez kapcsolódó földmunkák régészeti feltárásokat tettek szükségessé, amelyek során jelentős avar kori emlékanyag került elő. 

A rendelkezésre álló információk szerint a beruházási terület mintegy 300 hektár, és a régészek a korábban ismert hat lelőhely mellett további hat, eddig nem azonosított örökségi elemet is találtak. Ez önmagában is jelzi, hogy a Tisza-vidék és Szeged tágabb környezete a kora középkorban is sűrűn lakott, illetve intenzíven használt térség lehetett. A feltárások nemcsak temetkezésekre, hanem településnyomokra is rávilágítottak, ami a korszak mindennapi életének rekonstruálásához legalább olyan fontos, mint a sírleletek. 

A legnagyobb figyelmet egy kora avar kori temető kapta, amelynek sírjai 2024 októberének végén kerültek elő az egyik kijelölt lelőhelyen. A temető a gyár kevésbé frekventált részén feküdt, ezért – a nagyberuházásoknál nem mindig magától értetődő módon – több hónap állt rendelkezésre a szakszerű feltárásra. A munka ugyanakkor a hideg időszakra esett (novembertől februárig), ami a terepi régészetben külön logisztikai és állagmegóvási kihívásokat jelent: a fagy, a csapadék és a rövid nappalok mind lassíthatják a dokumentálást és a leletmentést. 

A temető egyik különlegessége, hogy a sírok a beszámolók szerint nem voltak kifosztva. A Kárpát-medence számos korszakában – így az avar korban is – gyakori jelenség a sírrablás, ezért a bolygatatlan temetkezések kiemelt értéket képviselnek: a tárgyak eredeti helyzetükben, a temetkezési rítus összefüggéseiben vizsgálhatók. Ez nemcsak a „látványos” leletek miatt fontos, hanem azért is, mert a tárgyak elhelyezése, a sírszerkezet, a mellékletek típusa és mennyisége együtt ad képet a közösség társadalmi viszonyairól. 

A feltárt sírok keltezése az 500-as évek vége és a 600-as évek közötti időszakra utal, vagyis a kora avar korra. A leletanyag több esetben gazdag mellékleteket tartalmazott. Női sírokból fülbevalók kerültek elő – köztük granulált, arany gömbcsöngős típusok –, továbbá aranyozott párta, gyöngyös nyakláncok és nyakékek, valamint bronzlemez veretekkel díszített övek. Ezek a tárgyak egyszerre utalnak a viseletre, a rangjelzésre és a korabeli kézművesség technikai színvonalára. A nemesfémek és az aranyozás jelenléte pedig arra enged következtetni, hogy a temetőben nem kizárólag szerényebb státuszú embereket temettek el.

A férfisírokban támadófegyverek maradványait találták: kardokat, íjakat és lándzsákat említenek. A fegyveres mellékletek a korszak temetkezési szokásainak jól ismert elemei, ugyanakkor minden új, bolygatatlan kontextusú lelet finomíthatja a képet arról, milyen szerepet töltött be a harcos réteg a helyi közösségekben. Külön figyelemre méltó, hogy a lándzsák a lovak mellé kerültek, és négy sírban felszerszámozott lovakat is eltemettek. A lovastemetkezések a steppei eredetű hagyományokhoz kapcsolódó rítusok közé tartoznak, és rendszerint magasabb presztízst jeleznek – a ló és a felszerelés ugyanis jelentős értéket képviselt. 

A feltárás antropológiai szempontból is szolgáltatott adatokat. Egy harcos koponyáján a szemüreg felett éles tárgy okozta vágásnyomot figyeltek meg. Az ilyen sérülések értelmezése óvatosságot igényel – nem minden vágásnyom jelent biztosan csatában szerzett sebet –, de mindenképpen arra utal, hogy az érintett életében erőszakos behatás érte. Ha a sérülés gyógyulási nyomokat mutat, az túlélésre, ha nem, akár halálos kimenetelű eseményre is utalhat; a részletes vizsgálatok adhatnak majd pontosabb választ. 

A szegedi BYD-beruházás esete jól példázza, hogyan találkozik a 21. századi iparosítás és a több mint ezerháromszáz éves múlt. Míg az egyik nézőpont szerint az ilyen feltárások a beruházások „járulékos” költségei és időigényei, addig a másik oldal azt hangsúlyozza: a nagy földmunkákkal járó fejlesztések ritka lehetőséget teremtenek arra, hogy addig ismeretlen lelőhelyek kerüljenek szakszerűen dokumentálásra, mielőtt a terület végleg átalakul. A most azonosított, korábban nem ismert örökségi elemek száma is azt mutatja, hogy a megelőző régészet nem puszta formalitás, hanem tényleges tudományos hozadékkal jár. 

A következő időszak kulcskérdése az lesz, miként épülnek be a feltárás eredményei a szélesebb szakmai és közösségi tudásba: a leletek restaurálása, a természettudományos vizsgálatok (például anyagösszetétel-elemzés, izotópos és genetikai kutatások) és a publikációk döntik el, hogy a most előkerült tárgyak és temetkezések mennyiben árnyalják a kora avar korról alkotott képet. A beruházás pedig – túl az ipari célokon – akaratlanul is hozzájárulhat ahhoz, hogy Szeged térségének korai középkori története kézzelfoghatóbbá váljon: nemcsak a múzeumi vitrinekben, hanem a tudományos rekonstrukciókban is.

Forrás: Szeged365 - eredeti cikk linkje: A BYD építkezésével a régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak: hatalmas avar kori temetőt és települést találtak a gyár területén Szegeden