Álcázott vásárlással csaptak le Debrecenben: 73 millió forintnyi zárjegy nélküli cigaretta és ismeretlen alkohol került elő

Egy debreceni lakásban tartott NAV-akció ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a jövedéki termékek – elsősorban a dohányáruk és az alkohol – feketepiaca továbbra is jelentős kockázatot jelent a költségvetésnek és a fogyasztóknak is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint az ügy egy előzetes kockázatelemzéssel indult: az adóellenőrök arra jutottak, hogy az érintett ingatlanban nagy mennyiségű alkohol és cigaretta értékesítése zajolhat. 

A hatóság ezután a gyakorlatban is tesztelte a gyanút. A revizorok gyanútlan vevőnek álcázva egy liter házipálinkát rendeltek egy 46 éves férfitól. A próbavásárlás – amely a jövedéki jogsértések felderítésében bevett eszköz – a beszámolók szerint elegendő alapot adott a további intézkedésekhez, és az adásvételt követően a NAV pénzügyőrei átvizsgálták az ingatlant. 

A helyszíni ellenőrzésben két szolgálati kutya is részt vett, Sherry és Tesco. A kutyák jelzései alapján a ház több pontján – a hírek szerint a garázsban és a pincében is – találtak elrejtett jövedéki termékeket, sőt egy, a helyszínen parkoló jármű átvizsgálása is eredményre vezetett. A lefoglalt mennyiségek nagyságrendje a NAV szerint messze túlmutat a „háztartási” készletezésen: összesen 26 286 doboz magyar zárjegy nélküli cigaretta, több mint 10 kilogramm vágott fogyasztási dohány, valamint 285 liter ismeretlen eredetű alkoholtermék került elő. 

A zárjegy hiánya a dohánytermékeknél kulcskérdés: a magyar zárjegy azt jelzi, hogy a termék után megfizették a közterheket, és a forgalmazás a szabályok szerint történt. Ennek hiányában a hatóságok jellemzően illegális forrásra, csempészetre vagy adóelkerülésre gyanakodnak. Az alkohol esetében a „ismeretlen eredet” és a tárolási körülmények – flakonokban, hordókban tárolt tételek – nemcsak adózási, hanem fogyasztóvédelmi és közegészségügyi kockázatot is felvethetnek, különösen akkor, ha a termék összetétele, alkoholfoka vagy tisztasága nem ellenőrzött. 

A férfi magyarázata a beszámolók szerint részben a „globális világhelyzetre” hivatkozott: állítása alapján a készlet egy része „vésztartalék” lett volna. Ugyanakkor a hatósági közlésben az is szerepel, hogy elmondása szerint folyamatosan értékesített is belőle. Ez a kettősség – tartalékolás kontra rendszeres eladás – a jövedéki ügyekben nem mellékes: míg egy nagyobb mennyiségű otthoni készlet önmagában is gyanút kelthet, a rendszeres értékesítés már egyértelműen kereskedelmi jellegre utal, ami a jogi megítélést és a várható szankciókat is súlyosbíthatja.

A NAV a lefoglalt termékek értékét meghaladóan 73 millió forintra becsülte. Az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indult eljárás. A hatóság tájékoztatása alapján a gyanúsított akár 100 millió forintot meghaladó bírságra is számíthat – ez a tétel jól mutatja, hogy a jövedéki szabályok megsértését a jogalkalmazás kiemelten kezeli, különösen nagy mennyiségek esetén. 

A debreceni eset egy szélesebb jelenségbe illeszkedik. A dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója jelentős bevételi forrás, ezért a feketepiac közvetlenül érinti az állami költségvetést. Emellett a legális kereskedők versenyhátrányba kerülnek, ha a piacon adózatlan, olcsóbban kínált termékek jelennek meg. A fogyasztók oldaláról pedig a kockázat kettős: a zárjegy nélküli termékeknél nemcsak az eredet bizonytalan, hanem a minőség és a biztonság is – különösen az ismeretlen összetételű alkoholoknál, ahol a nem megfelelő előállítás vagy tárolás súlyos egészségügyi következményekkel járhat. 

A hatósági fellépés módszertana is beszédes. A kockázatelemzésre épülő kiválasztás, a próbavásárlás, majd a szolgálati kutyák bevonása azt jelzi, hogy a NAV nem kizárólag alkalmi ellenőrzésekben gondolkodik, hanem célzott, információvezérelt akciókban. A közlések szerint a szolgálati kutyák beszerzését uniós program (CCEΙ) is támogatta, ami arra utal, hogy a jövedéki jogsértések elleni küzdelem nemcsak hazai, hanem európai szinten is prioritás: a csempészet és az adóelkerülés tipikusan határokon átnyúló jelenség, még akkor is, ha egy-egy ügy végül egy debreceni lakás pincéjében válik kézzelfoghatóvá. 

A történet tanulsága röviden az, hogy a „házi” csatornákon mozgó jövedéki termékek piaca – legyen szó cigarettáról, vágott dohányról vagy házipálinkaként kínált alkoholról – a hatóságok látókörében van, és a lebukás következményei nem merülnek ki a lefoglalásban. A NAV által említett, 100 millió forintot is meghaladó bírság lehetősége azt üzeni: a jövedéki szabályok megsértése nagy tételben már nem „ügyeskedés”, hanem komoly jogi és anyagi kockázat, amelynek a végén akár a teljes vagyonra kiterjedő következmények is állhatnak.

Forrás: 24.hu - eredeti cikk linkje: Ezen lepődtek meg legjobban a NAV-osok a 73 milliós debreceni fogáson