A Barátság ára – olaj, diplomácia és geopolitika a vezetékben

Egy fél évszázados vezeték újra a címlapokra került. Az ukrán támadás, a magyar tiltakozás és a diplomáciai adok-kapok csak a jéghegy csúcsát jelentik. A Barátság kőolajvezeték ma is Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb energiaforrása – és egyben politikai játszmák szimbóluma.

A szovjet örökség, ami nélkül nincs benzin a kutaknál

A Barátság vezeték az 1960-as évek elején épült, amikor a Szovjetunió célja az volt, hogy megbízható energiaellátással kösse magához a közép-európai országokat. Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK ipara is ezen keresztül kapta az olajat. Azóta évtizedek teltek el, rendszerváltás és uniós csatlakozás jött, de a helyzet lényegében nem változott: a MOL százhalombattai és pozsonyi finomítói továbbra is nagyrészt erre a rendszerre támaszkodnak. A vezeték tehát nem csupán acélcső, hanem egy történelmi kötődés jelképe is – és a mindennapi élet része, hiszen nélküle a magyar benzinkutakon pillanatok alatt káosz alakulna ki.

Amikor fegyverré válik az infrastruktúra

Augusztus végén újabb fordulat történt: ukrán dróntámadás érte a Barátság oroszországi szakaszát. Az akció miatt átmenetileg leállt az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé. Bár a MOL vezetése szerint a cég néhány napig a tartalékokból képes fedezni az ellátást, ha a kiesés hosszabbra nyúlik, a stratégiai készletekhez kell nyúlni. Budapest felháborodott, Szijjártó Péter külügyminiszter élesen tiltakozott, „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezve, hogy Magyarország energiaellátását katonai akcióval veszélyeztetik.

Kijevben azonban más logika érvényesül: Andrij Szibiha külügyminiszter-helyettes emlékeztette Magyarországot, hogy az orosz energiafüggőség kiszolgáltatottságot jelent. A mondat nyílt figyelmeztetésként hatott, és sokak szerint már inkább fenyegetés volt, mintsem diplomáciai állásfoglalás. Az ügy még jobban elmérgesedett, amikor Magyarország megtagadta egy ukrán katona belépését, amire Kijev is keményen reagált. A vita így gyorsan a Barátság csöveiből a külpolitikai színtérre költözött.

Magyar paradoxon: egyszerre importőr és exportőr

Magyarország sajátos helyzetben van. Egyfelől a kormány minden fórumon hangsúlyozza, hogy az ország orosz kőolaj nélkül nem tudná fenntartani gazdaságát, ezért is kapott mentességet az EU-s szankciók alól. Másfelől azonban Magyarország éppenséggel energiaexportőr is: 2024–25-ben az Ukrajnába irányuló áramexport közel 40 százalékát magyar erőművek adták, és a gázimport is jelentős arányban, mintegy 40 százalékban Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába.

Ez a kettősség mutatja az egész helyzet ellentmondását. Budapest egyszerre tartja fenn saját ellátását orosz olajból, miközben kulcsfontosságú szereplő abban, hogy Ukrajna áramhoz és gázhoz jusson – részben uniós támogatásokkal, részben kereskedelmi alapon.

Ami a közbeszédben terjedő állítást illeti – miszerint az orosz olaj kerülőutakon finomítva visszajutna Ukrajnába – erre nincs hiteles bizonyíték. Szakmai források nem erősítik meg, hogy ez szervezett, nagy volumenű jelenség lenne. Inkább az a helyzet, hogy az energiakereskedelem összetett, sokszor közvetett láncokon keresztül zajlik, ami teret ad a találgatásoknak és a dezinformációnak.

Az Északi Áramlattól a Barátságig – egy kontinens átalakulása

A Barátság körüli vita nem elszigetelt történet. A képbe szervesen illeszkedik az Északi Áramlat 2022-es felrobbanása, amelyet a mai napig nem sikerült teljesen tisztázni. Európa ezzel végleg elvesztette legfontosabb orosz gázútvonalát, és azóta egyre inkább LNG-terminálokra és alternatív beszállítókra támaszkodik.

Most a Barátság elleni támadás hasonló logikát követ: minden incidens, vita és diplomáciai összetűzés közelebb visz ahhoz, hogy a kontinens leváljon az olcsó orosz nyersanyagról. Brüsszel számára ez stratégiai cél, Moszkva pedig válaszként Kelet felé fordítja szállításait. Magyarország viszont középen rekedt, és mindkét irány következményeit viseli.

Nem csak olaj, politika is folyik a csövekben

A Barátság-vezeték tehát ma már messze nem csak az olajról szól. A csöveken keresztül politikai üzenetek is áramlanak:

• Kijev számára az energia az orosz nyomás elleni fegyver, és ennek része a figyelmeztetés Budapest felé.

• Moszkva számára a vezeték továbbra is eszköz a közép-európai országok befolyásolására.

• Magyarország számára pedig mindennapi túlélési kérdés, hogyan biztosítja a gazdaság működését úgy, hogy közben politikailag ne sodródjon egyik oldal foglyává sem.

Az augusztusi támadás és a körülötte kibontakozó nyilatkozatháború megmutatta: a Barátság ára nemcsak a hordónkénti olajárban mérhető. Ez a vezeték egyszerre történelmi örökség, gazdasági realitás és geopolitikai ütközőzóna. Magyarország pedig – ahogy az elmúlt hatvan évben mindig – most is a kereszteződésben áll.